A csókbetegség (mononucleosis infectiosa, Pfeiffer-féle mirigyláz) hetekig tartó nagyfokú fáradékonysággal járó fertőző betegség, mely elsősorban serdülőket és fiatal felnőtteket érinti.
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség, mellyel a lakosság kb. 90%-a érintett legalább egyszer az élete folyamán. A kórokozó kizárólag emberről emberre leginkább a nyállal terjed (pl. csók, közös használatú italos palack, pohár, fogkefe, csoportos vízipipázás), de egyéb testváladékok (pl. vér, ondó) is terjeszthetik. A fertőzőképesség az átlagosan 4-6 hetes lappangási időszakot követően a tünetek megjelenésétől kezdődik és azok elmúlása után még hetekig fennmarad. A fertőzést követően a beteg immunissá válik a vírussal szemben, de élete végéig hordozni fogja, így fertőző forrásként újabb és újabb fogékony személyeknek adhatja át a kórokozót.
Kórokozó: az Epstein-Barr vírus (a borítóképen), mely életének egyik szakaszában szaporodik és terjed, a másik szakaszában pedig a nyirokcsomókban „rejtőzködve” a későbbiekben tünetmentes formában aktiválódhat, ezért a nyál újra terjesztheti a fertőzést.
Patomechanizmus: a vírus a garat nyálkahártyájának sejtjeiben szaporodik. Ezt követően a kiszabaduló virionok megfertőzik az immunrendszer nyiroksejtjeit (B-sejtek). A fertőzött nyiroksejtek a nyirokkeringés révén eljutnak a különböző szervekbe (pl. lép, máj, perifériás nyirokcsomók), melyek megbetegedése felelős a jellegzetes tünetek megjelenéséért.
Tünetek: a fertőzéshirtelen, súlyosabb tünetekkel kezdődik. A jellemző tünetek (elhúzódó magas láz, torokfájás és a nyirokcsomó megnagyobbodása) mellett gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, száraz köhögés, rekedtség, fej- és izomfájdalom, lép- és májmegnagyobbodás, kiütések, éjszakai izzadás is előfordul. A betegség heveny stádiuma átlagosan három hétig tart, de a tünetek (pl. fáradékonyság) még hetekig vagy hónapokig is fennállhatnak. Kisgyermekkorban a fertőzés az esetek többségében tünetmentesen zajlik. Szövődmények (pl. májmegnagyobbodás, agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás) ritkán fordulnak elő.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, vérvizsgálat (vérkép és ellenanyag).
Kezelés: a fertőzés nem igényel kezelést, általában 2–3 héten belül spontán gyógyul. A tünetek enyhítésére láz- és fájdalomcsillapítók adhatók ágynyugalom és bőséges folyadékbevitel mellett.
Megelőzés: egyetlen módja a vírushordozók elkerülése.
Teendők a beteg környezetében: javasolt az érintett beteg nyálával szennyeződött tárgyak, felületek fertőtlenítése és a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
Szabó Rita dr.
