Írta: Szabó Rita dr.
Meghatározás: a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) a legritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés, melynek tünetei a gyermekkorban enyhébbek és az életkor előrehaladtával egyre súlyosabbá válnak.
Epidemiológia: a globális felmelegedés következményeként a „hűvösebb” európai országokban is egyre gyakoribb. Hazánkban 2015-ben 24 megbetegedést jelentettek, leggyakrabban a nyugat-magyarországi megyékből. A kullancsencephalitist okozó vírust az Ixodes ricinus kullancsfajta – mely az élete folyamán hordozza a vírust, sőt az utódainak is átadja – terjeszti, de a fertőzött tehén, kecske vagy juh pasztörizálatlan teje, ürüléke és teteme is közvetítheti a kórokozót. Lappangás ideje 7-14 nap. A tünetmentes formában zajló betegség utánéletre szóló immunitás alakul ki. Leggyakrabban a tavaszi hónapokban fordul elő.
Kórokozó: a Flaviviridae családba tartozó közép-európai kullancsencephalitis-vírus. A család tagjai közé tartozik a Zika vírus is.
Patomechanizmus: a kullancs gyomrában élő kórokozók a legalább 24 órája tartó vérszívás során vagy a kullancs eltávolításakor jutnak a szervezetbe. A vérszívás helyéről a vér által a központi idegrendszer sejtjeibe kerülve alakulnak ki a neurológiai tünetek.
Tünetek: az esetek nagyobb részében a betegség két fázisban zajlik. Az első fázisban magas láz, fej- és izomfájdalom jelentkezik, amely néhány nap alatt megszűnik és a betegek zöme meggyógyul. Ezt egy rövidebb tünetmentes időszak követi. A második fázisban, amikor a vírus bejut a központi idegrendszerbe, görcsök, remegés, aluszékonyság léphet fel. Az idegrendszeri gyulladás következtében – súlyos esetben -, bénulás, tudatzavar fordulhat elő. Az esetek kb. 5%-ában az agyvelőgyulladás következményeként tartós fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás alakulhat ki.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat ésvérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: a kórházban történő gyógyítás antibiotikumok adásából és tüneti kezelésből (pl. lázcsillapítás) áll. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. Súlyos esetben intenzív osztályos ellátás, gépi lélegeztetés válhat szükségessé, amely megmentheti a beteg életét, de nem befolyásolja az esetleges idegrendszeri károsodás mértékét.
Megelőzés: a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni, elölt vírust tartalmazó védőoltás – mely egy éves életkor felett adható – 1991 óta vehető igénybe térítés ellenében. A védettség kialakításához három oltásra van szükség 1-3 hónap és 5-12 hónap múlva. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként emlékeztető oltás adás szükséges. Az első két oltást a kullancsok tavaszi aktivitása előtt, azaz a téli hónapokban célszerűbb megkezdeni. A védőoltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek (pl. Lyme-kór) ellen, ezért nagyon fontos a kullancsok elleni védekezés (pl. erdei kirándulások esetén zárt ruházat viselése, hosszú haj feltűzése, kullancsriasztó szerek használata, a kullancs mielőbbi eltávolítása). Emellett kerülni kell a nem pasztőrözött tej, tejtermékek fogyasztását!
Teendők a beteg környezetében: speciális járványügyi teendőkre nincs szükség.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről