Meghatározás: a botulizmus (népies elnevezése: kolbászmérgezés) az idegrendszer bénulását okozó ritka, de súlyos ételmérgezés.
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség. Magyarországon 2015-ben összesen 4 esetet jelentettek. Három fő típusa van. Az étel okozta botulizmust (ételmérgezés, toxiko-infekció) olyan étel fogyasztása okozza, amely tartalmazza a kórokozó által termelt toxint (pl. nyersen vagy nem megfelelően hőkezelt húskészítmények, hibás gyártási technológiával készült húst, belsőségeket tartalmazó készétel- és zöldségkonzervek). Ez a típus különösen veszélyes, mivel ugyanabból a forrásból egyszerre többen is megbetegedhetnek. A csecsemőkori botulizmust a baktérium spórájának elfogyasztása okozza, amely a bélrendszerben szaporodik és toxint termel (az egy éven aluli gyermeknek nem szabad mézet adni, mert tartalmazhatja a kórokozó spóráját). A seb-botulizmus esetén a kórokozó a sebbe kerülve kezdi meg szaporodását és a toxin termelését. Emberről emberre nem terjed. A tünetek az étel okozta botulizmus esetében általában 12-36 órával jelentkeznek, a másik két típusnál néhány nap a lappangási idő. A betegségség lezajlása után nem alakul ki védettség.
Kórokozó: a Clostridium botulinum baktérium által termelt idegméreg, a botulin (botox). A baktérium a fény nélküli, légmentes, nedves helyeken (pl. talaj, víz, növényevő állatok bélrendszere) a leggyakoribb. A baktérium rendkívül ellenálló a magas hőmérséklettel szemben. Légmentes környezetben (pl. konzerv, kolbász), megfelelő hőmérsékleten (18-37°C) osztódni kezd, melynek során elkezdi termelni a hőérzékeny neurotoxint. Édes és savanyú közegben (pl. lekvár, savanyúság) nem képződik toxin.
Patomechanizmus: a bélrendszerbe kerülő és onnan felszívódó toxin a véráram útján az idegrendszerbe kerülve a motoros idegek működését gátolja, amely az izmok bénulását okozza.
Tünetek: a betegség jellemzője a szájszárazság, az elkent beszéd, a rekedtség és a kettőslátás. Súlyos esetben nyelészavar és légzésbénulás is kialakulhat. Szövődményként (pl. a nyelészavar miatti félrenyelés következtében) tüdőgyulladás fordulhat elő.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, vérvizsgálat (toxinkimutatás), étel-, vízminta vizsgálata (kórokozó izolálása).
Kezelés: enyhébb esetben tüneti kezelés, súlyosabb esetben pedig antitoxin beadása válhat szükségessé.
Megelőzés: a botulinum toxin hőérzékeny, a betegség az ételek megfelelő hőkezelésével (néhány perces alapos sütés/főzés) megelőzhető. Az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásával és a megbízható helyről beszerzett húskészítmények (pl. kolbász, hurka, disznósajt) fogyasztás előtti hőkezelésével a betegség megelőzhető.
Teendők a beteg környezetében: a beteggel azonos élelmiszert fogyasztó és tünetekkel rendelkező személyek vizsgálatát el kell végezni, pozitív esetben pedig azonnal meg kell kezdeni az antitoxikus terápiát.
Felhasznált irodalom
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
