Meghatározás: a toxoplazmózis többnyire tünetmentes formában zajló, enyhe lefolyású fertőző betegség, mely terhesség alatt magzati károsodást okozhat.
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség, melyen a legtöbb ember már gyermekkorában átesik. Hazánkban 2015-ben 119 esetet jelentettek. Emberről emberre csak kivételes esetekben (pl. vér transzfúzió, szerv transzplantáció, terhesség idején az anya megfertőzheti a magzatot) terjed. A betegség a fertőzött állatok (pl. sertés, juh) nem megfelelő hőkezeléssel készített húsának fogyasztásakor vagy a macskák székletének szóródásával (pl. kézmosás elmulasztása a kertészkedés után, a kertben termő zöldség és gyümölcs mosás nélküli fogyasztása) következik be. A macskák csak az első fertőzést követően, kb. 10 napig ürítik a kórokozót. A melegvérű állatok (a macska kivételével) nem fertőzőforrások, mert bennük a kórokozó nem szaporodik. Lappangási ideje 2-3 hét. A fertőzésen átesett személynél életre szóló védettség alakul ki (a macskatartók körében magasabb a védettek aránya).
Kórokozó: a Toxoplasma gondii egysejtű parazita, mely a melegvérű állatokat (pl. ember, kutya) betegíti meg. Végső gazdája a házimacska, illetve a macskafélék; közti gazdája az ember, az emlősállatok és a madarak. A gyógyulást követően inaktív formában „megbújik” a vázizomzatban, az agyban, a szemekben és az immunrendszer gyengülését követően (pl. stressz, időskor) reaktiválódik. Flegr és munkatársai bebizonyították, hogy a kórokozó képes befolyásolni a magatartást és a születendő gyermek nemét. A félelemérzet csökkenése következtében a rágcsálók nappal is aktívak (ez megnöveli az esélyét annak, hogy a macska áldozatául essenek). Az emberek esetében a nők közvetlenebb és szabálykövetőbbé, a férfiak pedig a szabályok követésére kevésbé hajlamosabbakká (pl. Prágában a közlekedési balesetben elhunyt fertőzöttek aránya nagyobb, mint a teljes népességen belül) válnak. Mind a rágcsálók, mind az emberek esetében a régi fertőzések csökkentik, a friss fertőzések pedig növelik a hím utódok arányát.
Patomechanizmus: a parazita fertőzni képes alakjai (oociszták) a vékonybélbe kerülve szaporodni kezdenek, majd 1-2 héttel később a nyirok- és vérkeringés közvetítésével eljutnak a különböző szervekbe (pl. agy, szív, máj), ahol ciszták képződnek. Ezekben a paraziták életben maradnak és az immunrendszer csökkenése esetén a betegség kiújulhat.
Tünetek: az egészséges immunrendszerű embereknél ritkán okoz tüneteket (pl. hőemelkedés, láz, fej-, izom- és torokfájdalom, megnagyobbodott nyaki és háti nyirokcsomók), melyek egy héten belül spontán megszűnnek. Az újonnan kialakuló fertőzés a terhesség 16. hete után veszélyes a parazita magzatkárosító hatása (pl. fejlődési rendellenesség, gyermek- és felnőttkorban jelentkező látászavarok, görcsrohamok) miatt (a régebbi fertőzést követően létrejött ellenanyagok védik a magzatot).
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, speciális esetekben (pl. a tervezett fogamzás előtt) vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: a toxoplazmózis antibiotikumos kezelése csak kisgyermekeknél, legyengült immunrendszerű betegeknél és terhes nőknél szükséges.
Megelőzés: egészséges leánygyermekeknél a legjobb módszer, ha minél fiatalabb életkorban átesnek a fertőzésen (ne tiltsák meg a gyermeknek a macskával történő kontaktust). Fontos az élelmiszertechnikai és higiénés előírások (pl. megfelelően hőkezelt húsok, húskészítmények fogyasztása; a gyümölcsök és zöldségek alapos mosása; a nyers élelmiszerek előkészítésekor használt konyhai eszközök fertőtlenítése) betartása. A macska székletében a parazita 48 óra alatt válik fertőzőképessé, ezért az almomból naponta el kell távolítani az ürüléket (a terhes nők kerüljék ezt a tevékenységet, vagy ha nem tudják másra bízni, viseljenek védőkesztyűt). A macskák székletével szennyezett talaj hónapokig is fertőzésforrást jelenthet, így a földdel való érintkezést (pl. homokozás, kertészkedés) követően alapos kézmosás szükséges.
Teendők a beteg környezetében: javasolt a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Flegr J, Zitková Š, Kodym P, et al. Induction of changes in human behaviour by the parasitic protozoan Toxoplasma gondii. Parasitol, 1996; 113:49-54.
- Flegr J, Preiss M, Klose J, et al. Decreased level of psychobiological factor novelty seeking and lower intelligence in men latently infected with the protozoan parasite Toxoplasma gondii Dopamine, a missing link between schizophrenia and toxoplasmosis? Biol Psychol, 2003; 63:253–268.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
