Dr. Barcs István
A Népegészségügy c. folyóirat 100 éves jubileuma alkalmából készült különszám részére készült recenzió a folyóirat első évfolyamának írásaiból.
Megjelent: Népegészségügy, 98(1), 4 (2021)
„A zajjal száz esztendő múlva több gondunk lesz, mint a fertőző betegségekkel” – mondotta a mikrobiológia egyik 19. századi halhatatlanja, Robert Koch. Ebben az esetben sajnos tévedett. Eltelt a száz esztendő, és habár volt egy átmeneti időszak, amikor a diagnosztika fejlődésének és az antibiotikumoknak köszönhetően nyerésre álltunk a kórokozókkal szemben, mára a legyőzöttnek hitt fertőzések virulensebb és rezisztensebb sejtvonalai törtek előre, mint pl. a tbc esetében, illetve új, korábban nem ismert vagy emberi fertőzést korábban nem okozó kórokozók világjárványai pusztítanak (HIV, EBOLA, SARS, COVID-19). Dr. Vas Bernát, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem rendkívüli egyetemi tanára, későbbi egészségügyi főtanácsos száz évvel ezelőtt kelt írásában olyan alapvető ismereteket taglal, amiket sajnos a hazai egészségügyet és járványügyet irányítók elfelejteni látszanak [1].
„A zajjal száz esztendő múlva több gondunk lesz, mint a fertőző betegségekkel” – mondotta a mikrobiológia egyik 19. századi halhatatlanja, Robert Koch. Ebben az esetben sajnos tévedett. Eltelt a száz esztendő, és habár volt egy átmeneti időszak, amikor a diagnosztika fejlődésének és az antibiotikumoknak köszönhetően nyerésre álltunk a kórokozókkal szemben, mára a legyőzöttnek hitt fertőzések virulensebb és rezisztensebb sejtvonalai törtek előre, mint pl. a tbc esetében, illetve új, korábban nem ismert vagy emberi fertőzést korábban nem okozó kórokozók világjárványai pusztítanak (HIV, EBOLA, SARS, COVID-19). Dr. Vas Bernát, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem rendkívüli egyetemi tanára, későbbi egészségügyi főtanácsos száz évvel ezelőtt kelt írásában olyan alapvető ismereteket taglal, amiket sajnos a hazai egészségügyet és járványügyet irányítók elfelejteni látszanak [1].
Fertőzés létrejöttének elkerülésére a legelső tett a fertőződés megakadályozása: fertőtlenítés, védőfelszerelések (pl. maszk, kesztyű), izoláció (karantén), a bizonyítottan vagy gyaníthatóan fertőzött személlyel való érintkezés elkerülése, a fertőző forrás felderítése. Vas Bernát a bacillusgazdák azonosítását emeli ki ebből a körből, ami értelemszerűen valamennyi típusú kórokozóra érvényes. Habár harminc évvel túl vagyunk az első (növényi) vírus felfedezésén (Ivanovszkij, 1892), és már az emberre (is) veszélyes száj- és körömfájás vírusát is azonosították, a legtöbb vírusbetegség (a cikkben is említett kanyaró, himlő, kiütéses tífusz) kórokozóját még nem ismerhették, hiszen a vírusdiagnosztika forradalma csak a 20. század utolsó harmadában kezdődött, a fertőző diagnosztika még bakteriológiát jelentett. És ezt a diagnosztikát Fodor József, Hutÿra Ferenc, Johan Béla országában a világszínvonalú közegészségügy szolgálatába állították. Budapesten már 1918 óta kötelező (volt) az akkor ismert fokozottan járványveszélyes kórokozók hordozásának kiszűrése, mivel így
lehet a fertőzések tovaterjedését hatékonyan fékezni. És ennek tükrében kell értékelni, 2020 első felében miért nem végeztek koronavírus-szűréseket legalább a fertőzöttek környezetében, arra hivatkozva, hogy azok indokolatlanok lennének.
Iskolákban, zárt intézményekben (pl. tébolydákban) a tífusz- és torokgyík-járványokat a hordozók kiszűrése révén szüntették meg. Nem fordulhatott elő, hogy tomboló járványt idősotthonokra szabadítsanak azért, mert a felvett gondozottak bakteriológiai (értsd: mik-
robiológiai) szűrővizsgálatait elmulasztják. A szűrővizsgálatok és a mintavételi eszközök/tartályok a járványügyi érdek miatt teljesen ingyenesek (voltak) az 1920-
as években. Vas példákkal igazolja, mikrobiológiai szűrővizsgálatokkal hogy tisztázták kórházi és közösségi járványok forrását. Mára a korábbi világszínvonalú járványügyi laboratóriumi hálózatunk felszámolása, a diagnosztika nyereségorientált magánvállalkozások kezébe adá-
sa óta a járványügyi célzattal végzett mikrobiológiai vizsgálatok elérhetősége korlátozódott. Ahogy Vas írja, a mi ismereteink szerint is a hordozó személyek azonosítása a járványos betegségek leghatékonyabb megelőzése. A mikrobiológia korlátozott elérhetőségére, gazdasági nehézségekre hivatkozva, vagy minden hivatkozás nélkül, egy szakmaiatlan szemléletet tükrözve maradnak el MRSA szűrővizsgálatok betegfelvételt megelőzően,
vagy a szűrővizsgálatra kötelezett dolgozók körében.
A tanulmány utolsó mondata ma is érvényes:
„Remélhető, hogy ezen hatósági intézkedések hatása, úgy mint másutt, nálunk is abban fog nyilvánulni, hogy küzdelmünk a fertőző bántalmak, elsősorban az endemikus betegégek ellen az eddiginél is nagyobb sikerrel fog járni.”
„Remélhető, hogy ezen hatósági intézkedések hatása, úgy mint másutt, nálunk is abban fog nyilvánulni, hogy küzdelmünk a fertőző bántalmak, elsősorban az endemikus betegégek ellen az eddiginél is nagyobb sikerrel fog járni.”
Úgy legyen!
IRODALOM
1. Vas, B.: A bacillusgazdák járványtani jelentősége és az ellenük való védekezés. Népegészségügy, 2:202-208, 1921.
