A fertőző betegségek okai, megelőzése, felismerése, gyógyítása.

LábnyomainkRólunk írtákElindult az Integráló Infekciókontroll című tudományos-továbbképző folyóirat

Elindult az Integráló Infekciókontroll című tudományos-továbbképző folyóirat

A fertőzések megelőzése, a járványok elkerülése és következményeinek enyhítése az egészségügyi rendszerek „forró pontja” világszerte, így Magyarországon is. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik ez az új folyóirat, amelynek első (dupla) lapszáma 2022-ben jelent meg.

Az infekciókontroll eredeti definíciója szerint az egészségügyi ellátással összefüggésben fellépő fertőzések felderítő-megelőző rendszere. Tágabb értelemben – mivel nem húzható határozott válaszfal közéjük – minden fertőzésre, azok okaira, illetve a megelőző tevékenységekre is kiterjeszthető. Új folyóiratunk pontosan ezt a célt tűzte ki maga elé. Olyan lapot kívánunk útjára bocsájtani, ami az egészségügy valamennyi ágának bevonását alapul véve részletesen tárgyalja mindazokat az ismereteket, folyamatokat, amelyek az infekciókontroll részét képezik, vagy fontos szempontokkal járulhatnak hozzá szemléletünk bővítéséhez. Ezt az Integráló Infekciókontroll címmel is kifejezzük, hiszen az infekciókontrollnak a kórházban és a kórházon kívül is egyaránt minden szakterületet integráló, magába foglaló tevékenységnek kell(ene) lennie.

Célunk, hogy a megszűnt Infektológia és Klinikai Mikrobiológia, az Infektológiai (és Klinikai Mikrobiológiai) Társaság szakmai és továbbképző folyóirata örökébe lépve segítse a társszakmák tájékozódását, egymás irányába nyitását, a szakorvosjelöltek felkészülését a szakvizsgákra, valamint annak bemutatását, hogy milyen további szakterületek vannak olyan tudás birtokában, amit „integrálva az infekciókontroll tevékenységi körébe” azt hatékonyabbá tehetjük (például csökken a műtéti sebfertőzések gyakorisága, javul a fertőző betegségek elleni átoltottsági arány). Mivel a fertőzések jelentette veszélyről beszélünk, egyértelmű, hogy a középpontban a fertőzőbeteg és az őt ellátó szakemberek (orvosok, egészségügyi szakdolgozók, népegészségügyi szakemberek, egyéb végzettségűek) állnak – a rendelőktől a kórházakon át a laboratóriumokig és az (idős)otthonokig, felölelve szinte a teljes egészségügyi ellátórendszert.

Az Integráló Infekciókontroll tudományos-továbbképző folyóirat online jelenik meg, ingyenesen elérhető, letölthető és (megfelelően hivatkozva) szabadon terjeszthető. A 2022. utolsó negyedévében megjelent első (dupla) lapszámban a népegészségügy egészén belül kívántuk elhelyezni a fertőző prevenciót, és mutattuk be az egyes részterületeit. A hamarosan megjelenő idei első lapszám a klinikum irányából közelít a fertőzések felé, hangsúlyozva az infektológiai részvétel fontosságát az infekciókontrollban. A második lapszám fő témaköre az egészségügyi ismeretek oktatása, az ismeretterjesztés, felvilágosítás és lakossági (edukatív) kommunikáció lesz, külön figyelmet szentelve a járványkommunikáció felszínre került hiányosságaira.


Az Integráló Infekciókontroll tudományos-továbbképző folyóirat

A negyedévente megjelenő online tudományos-továbbképző folyóiratot olyan alapítótagok hozták létre, akik valamennyien az érintett területek elismert szakemberei (infektológus, mikrobiológus, immunológus, vakcinológus, járványügyi és népegészségügyi szakember, kórházhigiénikus, alkalmazott pszichológus, kommunikációs szakértő).  Fő célkitűzésünk, hogy tudományos megalapozottságú, praktikus ismereteket közvetítő eredeti közleményeket jelentessünk meg, beleértve az esetismertetéseket is. Nem kívánunk elvont tudományos folyóirattá válni, megmaradunk a minden érdeklődő szakember ismereteit bővítő törekvésnél.

Mivel meggyőződésünk, hogy a fertőzések elleni küzdelem nem szűkíthető le egy vagy néhány egészségügyi szakma felelősségére, fontosnak tartjuk a többi terület szakembereinek bevonásával megnyerni minden kórházi és járóbeteg-ellátási profil művelőjét. Számítunk ebben az egészségügyi vezetés és a sajtó munkatársainak támogató részvételére is.

A lapot sok évtizedes gyakorlattal bíró szakemberek szerkesztik, hogy a szakmai (az egészségügy minden posztján dolgozó) és az érdeklődő általános műveltségű olvasóközönségnek nyújtsanak új ismereteket, bővítsék a meglévőket.

Forrás: Hetedhéthatár

Semmelweis óta nem halnak meg tömegesen gyermekágyi lázban az asszonyok. Ebben az esetben az értetlenség, szűklátókörűség eredménye mindössze annyi, amennyien előtte haltak meg fölöslegesen.

A máglyán elégetett kuruzsló asszonyra gondolok, aki néhány perccel azelőtt, hogy meggyújtották talpa alatt a máglyát, elmondta bíráinak a titkát. Az egyetlen varázsszert, amelyhez folyamodott. Varázslata annyi volt, hogy szerszámait ugyanúgy megfőzte használat előtt, mint az ételét. Így tiltott beavatkozásainak nem voltak halálos áldozatai akkor, amikor a szülésbe sokan belehaltak.

Nem ő tehetett arról, hogy az ítélkezők kiváncsisága nem terjedt tovább. Nem töprengtek összefüggéseken.

Mit tettek?

Kiadták a történelem folyamán oly sokszor kiadott parancsot: gyújtsák meg a máglyát. S evvel, csupán evvel az egyetlen ítéletvégrehajtással halálra ítélték azok nagy részét is, akik Semmelweisig gyermekágyi lázban meghaltak
Fejes Endre: Gondolta a fene

Hírek

Riport

További tartalmaink