Írta: Szabó Rita dr.
Meghatározás: a galandférgesség (echinococcosis) a fertőzött állattal történő közvetlen érintkezést követően kialakuló, nem jellemzően emésztőszervi tünetekkel járó parazitás betegség.
Epidemiológia: a világ legnagyobb részén előforduló betegség, bár az Antarktiszon nem fordul elő. Napjainkban Dél-Amerika, Afrika es Ázsia fejlődő országaiban (pl. Argentína, Peru, Kína) a lakosság 5-10%-a is érintett lehet. Az Európai Unió tagállamaiban ritka, a legtöbb eset Bulgáriában fordul elő. A betegség a fertőzött, ún. végsőgazda állattal (pl. kutya, róka, farkas, rágcsálók) való közvetlen kapcsolattal, valamint a féregpetéket, lárvákat tartalmazó széklettel szennyezett étel, ital fogyasztásával terjed. A végsőgazda a fertőzött, ún. köztigazda (pl. ember, sertés, szarvasmarha, ló, kecske) húsának elfogyasztásával fertőződik meg. Lappangási ideje hosszú, akár 15 év is lehet.
Kórokozó: a betegséget a néhány milliméter hosszúságú Echinococcus granulosus (a cisztás echinococcosis okozója) és Echinococcus multilocularis (az alveoláris echinococcosis okozója) nevű galandférgek okozzák (1. ábra). Petéik a talajban évekig életképesek maradnak.
Patomechanizmus: a végsőgazda állat székletével a környezetbe kikerülő fertőzőképes peték az étellel, itallal jutnak a köztigazda bélcsatornájába. A vékonybélben kikelő lárvák a véráram közvetítésével a májba, majd a szívbe és a tüdőbe kerülhetnek, ahol évente kb. 1-5 cm-t növekedő, akár több ezer lárvát is tartalmazó folyadéktartalmú üregeket, ún. cisztákat alakítanak ki. A ciszta helyén lévő „eredeti” szövetek elpusztulnak, mely az érintett szerv funkciókiesését okozza.
Tünetek: a betegség gyakran évekig tünetmentesen zajlik. A későbbiekben megjelenő tünetek a ciszták helyétől és méretétől függnek. A máj érintettsége esetén hasi fájdalom, súlyvesztés és sárgaság jelentkezhet. A tüdőben elhelyezkedő ciszták mellkasi fájdalmat, légzési elégtelenséget, légszomjat és köhögést okoznak. A méretükön kívül az is problémát okoz, hogy a parazita antigének érzékenyítik a szervezetet, ezért a ciszta megrepedésekor súlyos, életveszélyes állapot, ún. anaphylaxiás shock alakulhat ki. Kezeletlen esetben fatális lehet.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, vérvizsgálat (specifikus ellenanyagok kimutatása) vagy képalkotó vizsgálatok (pl. ultrahang) végzése (jellegzetes szervi elváltozások).
Kezelés: a kezelés lehet hosszú ideig tartó gyógyszeres (parazita elleni készítmények), sebészeti (a ciszta műtéti eltávolítása, amennyiben lehetséges), illetve ezek kombinációja.
Megelőzés: a végsőgazda háziállatok (pl. kutya, macska) rendszeres féreghajtása javasolt. A házi- és vadállatokkal történt kontaktus után javasolt a kézmosás/kézfertőtlenítés. A földből/földről szedett gyümölcsök és zöldségek csak alapos mosás és/vagy megfelelő hőkezelés után fogyaszthatók!
Teendők a beteg környezetében: a beteg környezetében élőknél speciális járványügyi intézkedésre és járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatra nincs szükség.
Felhasznált irodalom
- European Food Safety Authority and European Centre for Disease Prevention and Control. The European Union summary report on trends and sources of zoonoses, zoonotic agents and foodborne outbreaks in 2014. EFSA Journal. 2015; 13:4329.
- McManus DP, Gray DJ, Zhang W, Yang Y. Diagnosis, treatment, and management of echinococcosis. BMJ. 2012; 11;344:e3866.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Stojkovic M, Junghanss T. Cystic and alveolar echinococcosis. Handb Clin Neurol. 2013; 114:32734.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
