Szabó Rita dr.
Meghatározás: a hastífusz (typhus abdominalis) olyan súlyos emésztőrendszeri fertőzés, amely az egész szervezetet érinti.
Epidemiológia: jellemzően a fejlődő ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokban a rossz higiénés körülmények miatt fordul elő. Magyarországon évente néhány, külföldről behurcolt eset fordul elő, bár a hazai árvizek (szennyvízgyűjtők „kimosott” tartalma) is előidézhetnek járványokat. A kórokozó kizárólag emberről emberre terjed direkt (pl. széklettel szennyezett kéz) és indirekt kontaktussal (pl. közös használatú poharak, evőeszközök, játékok), valamint közös terjesztő tényezők (pl. kórokozóval szennyezett étel/ital fogyasztása) és vektorok (pl. legyek) által. Lappangási ideje 8-14 nap. Az esetek egy részében a gyógyulást követően a fertőzőképes állapot (kórokozó-hordozás) hetekig, hónapokig tart. A hastífuszon átesett személy tartósan védetté válik.
Kórokozó: a Salmonella Typhi és a Salmonella Paratyphi A, B és C baktériumok, amelyek csak az embert betegítik meg (1. ábra). A paratífusz esetében a tünetek hasonlóak, de a betegség enyhébb lefolyású. Ellenálló képességük magas. A természetes vizekben alacsony, 0oC alatti hőmérsékleten hónapokig életképesek.
- ábra. A Salmonella Typhi baktérium elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a szervezetbe kerülő baktériumok a vékonybél és a vastagbél nyirokmirigyeiben megtelepedve és szaporodva fekélyeket okoznak. A bélfalon keresztül átjutva a vér közvetítésével leggyakrabban a májban, a lépben, a vesében és a csontvelőben telepszenek meg.
Tünetek: az általános tünetek (étvágytalanság, gyengeség, láz, fej-és torokfájás, ízületi és hasi fájdalom, torokfájdalom, köhögés, székrekedés) megjelenését követően, a betegség előrehaladtával a láz folyamatosan olyan magas lehet, hogy tudatzavart okozhat. A betegek kb. 10%-ánál a fertőzés második hetében, elsősorban a has bőrén apró, vöröses foltok jelennek meg, melyek néhány nap múlva eltűnnek. Szövődményes esetekben bélvérzés vagy-átfúródás fordulhat elő, de a szív és az idegrendszer is károsodhat.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, jellegzetes tünetek hiányában mikrobiológiai vizsgálat (a baktérium kimutatása székletből, vérből és vizeletből).
Kezelés: a kötelező módon kórházi fertőző osztályon elkülönített beteg azonnali, a baktérium antibiotikum-érzékenységének megfelelő antibiotikum-kezelése szükséges. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. A só- és vízháztartás egyensúlyának fenntartásáról, valamint a kalória- és vitaminbevitelről – szükség esetén mesterséges módon – gondoskodni kell. A beteget akkor tekintik gyógyultnak, illetve kórokozó-hordozó mentesnek, ha a terápia befejezését követő 48 óra múlva, három egymást követő napon, majd ezt követően egy évig minden hónapban vett széklet- és vizeletmintából sem lehet kimutatni a kórokozót, bár a teljes gyógyulás hetekig, hónapokig tart.
Megelőzés: a hastífusz elleni védőoltás két éves kor felett három évig tartó védelmet biztosít. Főként a betegek és a baktérium hordozók környezetében élőknek, a mikrobiológiai laboratóriumok dolgozóinak, valamint a fejlődő, trópusi országokba utazók számára javasolt. A védőoltás csak a Salmonella Typhi ellen véd, kb. 70-80%-ban, ezért más óvintézkedések (pl. megfelelően hőkezelt ételt és palackozott vizet fogyasztása, gyakori fertőtlenítő kézmosás) megtételére is szükség van.
Teendők a beteg környezetében: mivel a fertőzés kizárólag az ember megbetegedése, a fertőzőforrás felkutatása alapvető fontosságú. A járványügyi ellenőrzés alatt álló személyeket (betegek, a betegek környezetében élők vagy a velük érintkezett személyek) 21 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni és ezen időre el kell tiltani a 0-6 éves gyermekek közösségének látogatásától, a gyermekek ellátásával kapcsolatos munkakörtől, a közvetlenül közfogyasztásra kerülő ételek, italok kezelésétől, a közétkeztetésben és vízművekben való foglalkoztatástól, valamint az anyatej adásától és kezeléstől. A közösségek látogatását és a foglalkozásukat csak akkor folytathatják, ha a járványügyi ellenőrzés második hetében elkezdett, két egymást követő napon vett széklet- és vizeletminta vizsgálata negatív eredményű. 0-6 éves gyermekek közösségében történt megbetegedés esetén 21 napi felvételi zárlatot kell elrendelni. Aktív immunizálásban kell részesíteni a kórokozó-hordozó (beteg, gyógyult egyén) családi és távolabbi (pl. munkahelyi) környezetében élő/dolgozó személyeket. Szükséges a folyamatos fertőtlenítés és a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
