A nátha (megfázás, rhinitis acuta simplex) a különböző vírusok okozta enyhe lefolyású felső légúti fertőzések gyűjtőfogalma, mely az összes korosztályt érintő leggyakoribb fertőzéstípus.
Epidemiológia: az egész világon mindenkit érinthet: a felnőttek évente 2-5, a gyermekek pedig 6-10 alkalommal fertőződnek meg. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés), de a kórokozóval szennyezett kézzel (pl. kézfogás) és tárgyakkal (pl. kilincs, evőeszközök, játékok) is átadható. Lappangási ideje 2-3 nap. A beteg a tünetek jelentkezését követő 3 napig a leginkább fertőzőképes. A fertőzés lezajlása után nem alakul ki védettség. Leggyakrabban október és március között fordul elő.
Kórokozó: leggyakoribb kórokozója a rhinovírus, mely az orrban lévő hőmérsékletet (33-35°C) kedveli. A kedvező hőmérsékletű környezetben kb. 3-4 napig marad életben.
Patomechanizmus: a rhinovírus a felső légutak (pl. orr, torok) hámsejtjeiben szaporodik. A helyi gyulladásos folyamatokban részt vevő anyagok (pl. hisztamin) termelését váltja ki, melyek szerepet játszanak a jellegzetes tünetek kialakulásában.
Tünetek: bevezető tünetként rossz közérzet, étvágytalanság, az orr- és a szájüreg nyálkahártyájának kiszáradása, fejfájás, tüsszögés és hőemelkedés jelentkezhet. Pár napon belül bőséges, vízszerű orrfolyás, orrdugulás és rekedtség lép fel, majd az általános tüneteke enyhülésével az orrváladék sűrűbbé válik. Leggyakoribb szövődménye a fül, az arcüregek és a garat baktériumok okozta felülfertőződése.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, elhúzódó tünetek/felülfertőződés gyanúja esetén az orr-, torok felszínéről vett minta bakteriológiai vizsgálata (kórokozó izolálása).
Kezelés: a fertőzés magától meggyógyul. A tünetek enyhítésére fájdalom- és a lázcsillapítók adhatók. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. Javasolt a bőséges folyadékpótlás és az ágynyugalom. Ha a tünetek 7 nap alatt nem gyógyulnak, illetve a tünetek súlyosabbá válnak, a mikrobiológiai vizsgálat eredményén alapulva antibiotikum szedésére is szükség lehet.
Megelőzés: a vírushordozók elkerülése és a gyakori kézmosás.
Teendők a beteg környezetében: javasolt a légúti etikett betartása (köhögés és tüsszentés során az orr és a száj eltakarása – lehetőség szerint – papír zsebkendővel, könyökkel vagy felkarral), a gyakori kézmosás és szellőztetés, a váladékokkal (nyál) fertőzött tárgyak (pl. asztalok, székek, játékok), gyakran érintett felületek (pl. ajtó, kilincs, villanykapcsoló, WC-k és mosdókagylók) rendszeres fertőtlenítése. Fel kell hívni a szülők/családtagok figyelmét arra, hogy a gyermekeket a légúti tünetek észlelése esetén ne vigyék a közösségbe.
Felhasznált irodalom
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
