Szabó Rita dr.
Meghatározás: a rózsahimlő (rubeola) tarkótáji nyirokcsomó megnagyobbodással kiütéssel járó, enyhe lefolyású fertőző betegség, mely terhesség alatt magzati károsodást okozhat.
Epidemiológia:az egész világon elterjedt betegség, melyen a hiányosan átoltott populációban időnként járványos formában jelentkezik.2015-ben sem hazai, sem behurcolt eset nem fordult elő hazánkban. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés), de direkt (pl. a hólyagok váladékának megérintése) és indirekt kontaktussal (pl. közös használatú poharak, evőeszközök, játékok), is átadható a kórokozó, valamint a levegő által is tejed.A terhesség idején az anya megfertőzheti a magzatot.Lappangási ideje 14-21 nap.A beteg a tünetek megjelenését megelőző egy héttől és a kiütések megszűnését követő egy hétig fertőzőképes.A rózsahimlőn átesett személy egy életre védetté válik.Leggyakrabban a tavaszi hónapokban fordul elő.
Kórokozó: a Rubeola vírus, mely csak az embert betegíti meg (1. ábra). A vírus a környezeti hatásokkal (pl. magas hőmérséklet, fertőtlenítőszerek) szemben átlagos ellenállást mutat.
- ábra. A Rubeola vírus elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a vírusok a felső légúti nyálkahártyák sejtjeiben szaporodnak, majd a vérkeringésbe kerülve eljutnak a különböző szervekbe (pl. nyirokcsomók, ízületek). Újra a véráramba kerülve megfertőzi a bőrsejteket és kiváltja a kiütéseket.
Tünetek: az általános tünetek (hőemelkedés, láz, ízületi fájdalom, a nyaki és tarkótáji nyirokcsomók megnagyobbodása) elmúltával megjelennek az arcon, majd az egész testen a piros, lencsényi nagyságú kiütések, melyek a harmadik napon, jelentkezésük sorrendjében elmúlnak (2. ábra). Szövődmények (pl. ízületi gyulladás, agyvelőgyulladás) csak ritkán lépnek fel. A fertőzés a terhesség első 12 hetében veszélyes a vírus magzatkárosító hatása (pl. fejlődési zavarok, siketség, alacsony születési súly) miatt. A második és a harmadik trimeszterben történő fertőzés nem okoz fejlődési rendellenességeket. Az újszülöttek – függetlenül attól, hogy a terhesség folyamán mikor történt a fertőzés – szervezetében hónapokig jelen van a vírus, így fertőzőforrásnak tekintendők.
2. ábra. A rózsahimlő jellegzetes bőrtünete
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, speciális esetekben (pl. terhesség alatti fertőzés gyanúja) vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: a kezelés csak a láz- és fájdalomcsillapításra korlátozódik, ágynyugalommal és bőséges folyadékbevitellel kiegészítve. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat.
Megelőzés: egyetlen hatásos módja a 15 hónapos kortól kötelezően adandó, gyengített vírusokat tartalmazó védőoltás. Az oltóanyagot kombináltan adják (mumpsz és kanyaró ellen is védettséget ad).Az emlékeztető oltás beadása 11 éves kortól szükséges. Az oltási sorozat egész életre szóló védettséget eredményez. A rózsahimlős beteg környezetében lévő fogékony személyek esetében, akiknél az aktív immunizáció ellenjavallt (pl. terhes nők, 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők, immunhiányos betegség), 72 órán belül humán immunglobulin adása szükséges.
Teendők a beteg környezetében: a beteg a kiütések megjelenése utáni héten maradjon otthon a vírus terjesztésének elkerülése végett. A rózsahimlőn át nem esett vagy oltatlan terhes nők a terhességük első 12 hetében kerülniük kell minden érintkezés a fertőzött és a fertőzésen nemrég átesett személyekkel. Szükséges a légúti váladékkal fertőzött tárgyak folyamatos fertőtlenítése és a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedés
