Írta: Szabó Rita dr.
Meghatározás: a vörheny (skarlát) a 3-10 éves gyermekek egyik leggyakoribb, kiütésekkel járó fertőzése, mely kezelés nélkül súlyos, krónikus betegségeket (pl. szívizomgyulladás, reumás láz) okozhat.
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség, melyen a legtöbb ember már gyermekkorában átesik. Hazánkban évente kb. 2000-3000 megbetegedés fordul elő (2015-ben az esetszám 2643 volt, kb. 30%-kal több, mint az előző évben), melynek gyakorisága jellemzően a 3-5 évesek között a legmagasabb. Leggyakrabban cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés) terjed, de direkt (pl. légúti váladékok megérintése) és indirekt kontaktussal (pl. közös használatú poharak, evőeszközök, játékok) is átadható a kórokozó. Lappangási ideje átlagosan három nap. Immunitás a betegség gyors lefolyása miatt nem mindig tud kialakulni, emiatt a skarláton átesett személy bármikor újrafertőződhet. Leggyakrabban az őszi, téli és tavaszi hónapokban fordul elő.
Kórokozó: a Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzse okozza a skarlátot, de más fertőző betegséget (pl. agyhártya-, kötőhártya-, középfül-, torok- és tüdőgyulladás, seb- és véráramfertőzés) is kiválthat (1. ábra). A környezetbe kikerülve, az élettelen tárgyak (pl. játékok, evőeszközök) felületein hosszú ideig életképes.
- ábra. A Streptococcus pyogenes baktérium elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a szervezetbe kerülő baktérium a légutak nyirokcsomóiban (pl. garatmandula) szaporodik és termeli a toxint, ami a véráramon keresztül a bőrsejtekbe jutva kialakítja a jellegzetes tüneteket.
Tünetek: tipikusan hidegrázással, magas lázzal, étvágytalansággal, hányással és a garatgyulladás tipikus tüneteivel (torokfájdalom, fájdalmas nyelés, az állkapocs alatti nyirokcsomók duzzadtak, pontszerű bevérzések a garaton) kezdődik, de fej- és hasfájás is jelentkezhet. A nyelvet kezdetben fehér lepedék fedi, ami rövid idő alatt leválik és láthatóvá válik a nyelv vörössége és kiálló ízlelőbimbók („málnanyelv”). Néhány nap múlva megjelennek a nyakon, a hason, a mellkason, majd a végtagokon az élénkvörös, apró kiütések, melyek gombostűfejnyi méretű, sűrűn elhelyezkedő foltokba „rendeződnek”. A bőr tapintása érdes, „smirgliszerű”, nyomás hatására a vörös bőrterület kifehéredik. Az arcon nincs kiütés, csak kipirosodás, „lázrózsa”, ami száj körüli sápadtsággal társul. A tünetek megjelenését követő két hét múlva a tünetek enyhülnek, a kiütések halványodnak, majd a 3-4. héten elkezdődik a bőr hámlása, mely az arcon és a törzsön finom, a talpon és a tenyéren pedig nagy, lemezes jellegű. A fertőzések következményeként – ritkán – súlyos szövődmények (pl. középfülgyulladás, szívizomgyulladás, reumás láz, heveny vesegyulladás) alakulhatnak ki.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, jellegzetes tünetek hiányában a garatváladék mikrobiológiai vizsgálata (a kórokozó kimutatása).
Kezelés: a vörheny magától is meggyógyul, de a késői szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében antibiotikum terápia szükséges. Kiegészítő kezelésként láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek adhatók. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. A folyadék pótlására fokozottan oda kell figyelni, hiszen a torokfájdalom és a fájdalmas nyelés következtében „nehezebb” a táplálkozás és a folyadékbevitel, illetve a magas láz miatt fennáll a kiszáradás veszélye. A cigarettafüst és a tisztítószerek illatanyagai irritálhatják a fájó torkot, ezért a beteg közelében ezek használatát kerülni kell. A beteget az antibiotikum-kezelés időtartamára – hat napig – az otthonában vagy kórházban (fertőző osztályon) el kell különíteni. Szükséges a légúti váladékkal fertőzött tárgyak folyamatos fertőtlenítése és a gyakori kézmosás.
Megelőzés: a betegség ellen nem áll rendelkezésre védőoltás, ezért a skarlátban szenvedő betegekkel közvetlen kapcsolatban lévő személyeknek (pl. családtagok) fokozottan kell ügyelniük a személyi higiénére (pl. kézmosás).
Teendők a beteg környezetében: a beteg környezetében élőknek figyelniük kell arra, hogy a nyílt sebek és a fertőzött bőrfelületek növelik a fertőzés iránti fogékonyságot. Javasolt a légúti váladékkal fertőzött tárgyak folyamatos fertőtlenítése és a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
