A 2023.07.24-én a MOK elnökségének kezdeményezésére egyeztetés történt az ágazatért felelős miniszterrel és az ágazati felsővezetőkkel. Több specifikus témában várnak munkaanyagot a MOK-tól, az egyik ilyen a kórházi fertőzések számának növekedése, mely miatt külön munkacsoport alakult javaslattételi céllal.
A javaslattétel alapja „A nemzeti népegészségügyi központ tájékoztatója a nemzeti nozokomiális surveillance rendszer kötelező moduljainak 2021. évi eredményeiről” c. dokumentum képezi. A jelentés alapján látható, hogy 2021. évben a fekvőbetegellátó intézményekben zajló nozokomiális járványok száma emelkedett, valószínűleg a tendencia 2022-ben és 2023-ban is folytatódik. A nem specifikus légúti járványok emelkedéséért főként a SARS-Cov 2 vírus volt döntően felelős, míg a specifikus nozokomiális járványok kb. 20 %-ának hátterében a Clostridioides difficile, 80 %-ának pedig multirezisztens kórokozók kóroki szerepe igazolódott. Ezen járványok megoszlása kórforma szerint véráram, alsó légúti, húgyúti fertőzés és kevert kórformájú járványok voltak.
A nozokomiális járványok halálozása riasztóan magas, a nem specifikus légúti járványokban 25 %-os, a specifikus járványok letalitása közel 75 %!
A kórházi járványokon túl az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma is emelkedik, melyért a multirezisztens kórokozók (MRK) tehetők felelőssé. Idézünk a jelentésből: „Fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyi ellátás a COVID-19 pandémia miatt jelentősen átalakult … a betegforgalomban bekövetkezett csökkenés nagyban hozzájárult … (MRK fertőzések okozta) incidenciasűrűség kifejezett megemelkedéséhez”. Tehát 2021-ben kevesebben feküdtek kórházban, de azok nagyobb arányban betegedtek meg egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben. A MRK fertőzések formái leggyakrabban húgyúti fertőzések voltak, majd véráram-fertőzések, légúti fertőzések és műtéti sebfertőzések. Ezen fertőzések halálozása szintén riasztóan magas, hiszen „összesen 3345 MRK-eset jelentésében szerepelt, hogy a beteg meghalt (3345/6507 MRK-eset, 51.4 %)”.
Tankönyvi adatok bizonyítják, hogy a modern értelemben vett infekciókontroll, ill. antibiotikum-stewardship szignifikánsan csökkentette a nozokomiális fertőzések arányát, javított a baktériumok antibiotikum rezisztenciáján.
Az európai közösségi szintű cselekvés az antimikrobiális szerek körültekintő használatáról, a humán gyógyászatban a 2002/77/EC sz. tanácsi ajánlás alapozza meg. 2 Magyarországon az infekciókontroll tevékenység nemzeti szinten egyrészt az egészségügyi szolgáltatások működési engedélyezési eljárása körében (60/2003. (X.20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről, 20/2009. (VI.18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről, másrészt a járványügyi intézkedések sorában (18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről, rendeletekben került szabályozásra.
A MOK munkacsoportjának javaslatai:
1. A kórházi járványok és fertőzések megelőzésének szabályainak ismeretének helyi szinten való ellenőrzése.
2. Az elkülönítéshez szükséges infrastruktúra fejlesztésének központi finanszírozásának növelése.
3. A kórházi fertőzések számának, illetve ezek változásának, és ezek kezelésének eredményességének beépítése az intézményvezetők minősítési rendszerébe.
4. A fertőző betegek ápolásához szükséges személyzet – akár aszimmetrikus – növelése.
5. Minden kórteremben (vagy betegágyon) fixen felszerelt kézfertőtlenítő pont kialakítása.
6. Beteg elkülönítés intézmény menedzsment szinten való kezelése, megoldása.
7. Az antibiotikum bizottság által kidolgozott antibiotikum stewardship kötelező és ellenőrzött betartása.
8. Az antimikrobás kezelést felügyelő közös nagyvizitek tartása.
9. Klinikai osztályon dolgozó orvos-kollégák és szakdolgozók rendszeres (akár évente) célzott képzése kézhigiéné, antimikrobás kezelés terén.
10. Restriktív antimikrobás gyógyszerlisták bevezetése.
11. A kórházi fertőzések transzparens bemutatása kórházakra való lebontásban, közérthető, egyrészt a társadalomnak, másrészt a szakmának szóló szakmai értékeléssel, rendszeres időközökben.
12. A kórházak, osztályok, orvosok teljesítménymutatóinál szerepeljenek a kórházi fertőzések indikátorai, amikre az orvosoknak a rendszeres időközönként megtörténő szakmai felülvizsgálatuk során szakmailag kell reflektálniuk.
13. Infekciókontroll (IC) szakemberek képzése, számuk növelése.
14. Az IC szakemberek jogosítványaiknak, hatásköreinek kiterjesztése, hogy az orvostársadalomban uralkodó feudális viszonyok között is effektíven tudjanak dolgozni.
15. Kórházankénti kórházhigiénére vonatkozó betegelégedettség valós idejű publikálásának megteremtése és bevezetése.
16. Közérthető betegtájékoztatók készítése a kórházi fertőzésekről és kórházakban való terjesztése a betegek és hozzátartozók edukálása céljából.
17. A kiváltó okok elemzésének bevezetése. (Gyökér-ok elemzés) A klinikusok és kockázatkezelők számára készült cselekvési eszköz, amelyet akkor használhatnak, ha egy beteg életveszélyes fertőzésben, például MRK véráramfertőzésben szenved. Ez segített a klinikai csapatoknak azonosítani, hogy (1) milyen tényezők vagy események vezettek a fertőzéshez, és (2) hogyan lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy az újra bekövetkezzen.
18. Parlamenti ciklusokon átívelő parlamenti felügyelet vagy miniszteri biztos kinevezése a kórházi fertőzések csökkentése érdekében, amely szervezet vagy személy koordinálja az országos cselekvési programot, a szakértők és szakmai szervezetek javaslatait, közvetít a miniszter és a kormányzat felé, parlamentben rendszeresen beszámol és egyben felelősséggel tartozik az eredményességért is.
19. A kórházi fertőzések, járványok jelentésének szigorítása, pontosítása, elmulasztásának menedzsment szinten való szankcionálása.
20. A magas kockázatú és magas költségekkel járó fertőző betegségek (például szeptikus csípő-, vagy térdprotézisek) ellátásának centrumokban való ellátásának megszervezése. Ezek az ellátások speciális szakmai tudást és hátteret igényelnek. Amennyiben ezeknek a szeptikus betegeknek az elsődleges ellátásuk nem megfelelően történik, akkor többletköltségek és ismételt revíziós műtétek után sem mindig tudunk olyan eredményeket elérni, mint, amit centrumokban, megfelelően képzett szakemberekkel, gyorsabban, eredményesebben és költséghatékonyabban tudtunk volna.
Budapest, 2023. augusztus 31.
Megjelent: Orvosok Lapja, 20(7), 23-24. 2023.
