Az Egészségfejlesztés 64. évf. 2. számának folyóiratajánló írása.
Az infekciókontroll a fertőzések megelőzését, felismerését, okainak és forrásainak tisztázását és terjedésének megállítását szolgáló tevékenységek összessége. Három pilléren, az infektológián, a klinikai mikrobiológián és a klinikai epidemiológián nyugszik, de természetes része valamennyi orvosi-egészségügyi szakterület is. Mindezen területek egymásrautaltságát hangsúlyozza, kapcsolódásukat segíteni szándékozik ez az új szakmai és továbbképző folyóirat.
„A zajjal száz esztendő múlva több gondunk lesz, mint a fertőző betegségekkel”. Robert Koch, a valaha élt mikrobiológusok egyik legnagyobbika mintegy száz éve így fogalmazta meg jóslatát, hogy a huszadik századra a fertőző betegségek veszélyével már nem kell szembesülnünk. Talán ez volt az egyetlen állítása, amiben tévedett. A közegészségügy fejlődésével, majd a védőoltások és az antibiotikumok megjelenésével valóban visszaszorultak, de a múlt század utolsó harmadával ismét erőre kaptak a fertőzések: már legyőzöttnek hitt kórokozók új változatai jelentkeznek súlyos lefolyású infekciók képében, korábban nem létező vagy emberi vonatkozásban ártalmatlannak ismert mikroorganizmusok váltak szélsőségesen virulenssé és pusztító járványok okozóivá. Az antibiotikumok körültekintés nélküli használata oda vezetett, hogy a velük szemben ellenállóvá tett baktériumok, valamint a vírusos, gombás betegségek egyre nagyobb száma és esetszáma okán lassan visszaértünk oda, ahonnan elindultunk: az antiinfektív terápia hiányához. Csak amíg a Salvarsan (1909), majd a penicillin (1928) felfedezése előtt azért nem kezeltük célzottan a fertőzéseket, mert még nem volt mivel, most gyakran azért nem, mert már nincs hatást ígérő gyógyszervegyület.
Paradigmák között hányódva
A patológiában gyökerező mikrobiológia két ágra különült, amelyek egymást kiegészítve szolgálták a gyógyítást és a megelőzést. A beteg, aki aktuálisan fertőzésben szenved, gyógyításának helyén, a kórházban számít orvosai és az őket támogató háttér segítségére, amelynek – a fertőzés tényének leszögezése mellett – fontos eleme annak okozóját, kezelhetőségét és lehetséges kapcsolatait tisztázó munka is. Utóbbiak klinikai mikrobiológiai diagnosztika révén valósulnak meg, melynek helyszíne – optimális esetben – a kórház saját, szervezetileg és költségvetésében önálló mikrobiológiai laboratóriuma. A tömegesen előforduló fertőzések eredetét, követését, elkerülését a Fodor József és követői által kialakított járványügyi hálózat végezte, és ehhez hozzátartozott a kórokozók felderítése forrásuk azonosításával és egymással történő összehasonlításával együtt, amelyet járványügyi mikrobiológiai laboratóriumok végeztek.
A két terület között – a mennyiségi jellemzők, esetszámok kivételével – lényegi különbség nincs. Egy aktuálisan fogékony szervezet találkozása egy virulens kórokozó olyan mennyiségével, amelyek összesített virulenciája képes legyűrni a szervezet immunrendszerének aktuális védelmi erejét: ez a fertőzés létrejöttének alapja. A sporadikusan és járványosan előfordulóké, valamint kórházon belül vagy kívül egyaránt. Ahogyan hiba volt a kórházi laborokból a diagnosztikát a beteg és orvosa közeléből egyre távolabbra helyezni a jobb felszereltséget vagy pillanatnyi gazdasági szempontokat követve, ugyanilyen tévedés a járványügyi helyzet áttekintésekor a problémát leszűkíteni a magas morbiditási mutatójú közösségi járványokra, a kórházi fertőzések közül pedig néhány kiemelt (többnyire multirezisztens) patogén által okozottra (Barcs, 2013). Bárhol, bármely kórokozó bárkinek képes lehet fertőzést okozni, és minden beteg, ha fertőzésben szenved, egészségét akarja visszanyerni, nem pedig statisztikai adat vagy tudományos közlemény lenni.
Az infekciókontroll mindenkié
A fogalom mindenki számára ismert, a fertőzések megelőzését, felderítését, terjedését szolgáló valamennyi tevékenység összességét értjük alatta. Az eleinte iatrogénnek, orvosok által előidézettnek minősített fertőzések elkerülése a kórházhigiénés részlegek két-három fős csapatainak a feladata lett. Az első színvonalas ilyen tematikájú rendezvényre 1996-ban került sor Magyarországon, nem véletlenül egy olyan külföldi gyógyszervállalat rendezésében, melynek magyarországi igazgatója a Szent László Kórház korábbi infektológusa volt.
A háromnapos, reklámoktól és piacnyerési aktivitástól mentes nemzetközi rendezvény meghívott résztvevői infektológusok, mikrobiológusok, immunológusok, járványügyi szakemberek, gyógyszerészek voltak, olyanok, akik birtokában vannak a szükséges ismereteknek és a lehetőségeknek is, hogy munkahelyükön és országukban megvalósítsák a prevenciót.
Közvetlen előzmény
A múlt év őszén, egyből egy dupla számmal, útjára indult folyóirat előzményei a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai Tanszékének infekciókontroll munkanapjai voltak, amelyek az infekciókontroll egy-egy alappilére (infektológia, higiéné, mikrobiológia), vagy világnap (kézmosás, szepszis) köré szerveződtek, és a határterületeket bevonva tárgyalták a témát (https://fertozesekrol.hu/category/mentett-ertekek/korabbi-rendezvenyek/), közvetlen előfutára pedig a 2019-ben a Semmelweis Kiadó gondozásában megjelent „Egészségesen Gyógyulni” című könyv volt (Barcs, 2019). Ennek alcíme – „A centripetális infekciókontroll kézikönyve” – jelzi azt a látásmódot, hogy az egészségügy minden ellátószintjén a középpontban a beteg van, őt hagymahéjszerűen öleli körbe minden tevékenység. [1. ábra]
1. ábra: Centripetálisan ható erők a betegellátásban
Így a konferenciák előadói, a szakkönyv szerzői mind a saját területükről szólva a közös célhoz kívántak hozzájárulni, nem csak a magától értetődő infektológia-mikrobiológia-kórházhigiéné triászon belül maradva, de a bőrgyógyászattól a csoportlélektanig, a háziorvosi gyakorlattól a bentlakásos intézményekig, az egészségügyi jogtól a büntetésvégrehajtó intézetekig áttekintve a fertőzések elkerülésének lehetőségeit, hasznosításra átadva tapasztalataikat.
Integrálás
Elsőként egy weboldalt indítottunk „Fertőzésekről” címmel. Innen olyan szakmai tartalmak, segédanyagok is letölthetők, amelyek a mikrobiológiai diagnosztika menetét magyarázzák, értelmezik, példákkal szolgálnak járványügyi elemzésükre, vagy a betegek fertőzésekkel kapcsolatos felvilágosítására, de ingyen letölthető szakkönyv és tudományos (lakossági) felvilágosítás is helyet kapott (https://fertozesekrol.hu/). Ugyanakkor ez a platform az „Integráló infekciókontroll” egyik elérési útvonala is.
Az természetes, hogy az infekciókontroll a kórházhigiénés osztályok és a népegészségügyi-járványügyi szervezetek munkájára támaszkodik. Túl ezen szándékunk bemutatni, milyen további szakterületek vannak olyan tudás birtokában, amelyeket ha integrálunk az infekciókontroll menetébe, akkor azt hatékonyabbá, és a művelői számára izgalmasabbá is tehetjük, és ez sem utolsó szempont a munkatársak (és a döntéshozók) megnyerése érdekében.
A lap címével is kifejezzük, hogy az infekciókontroll, területen és kórházban egyaránt minden szakterületet integráló, magába foglaló tevékenység (kell legyen). Emblémánk az infekció és kontrollja közötti soha be nem fejeződő, folyamatosan végzett tevékenységet szimbolizálja. [2. ábra]
2. ábra: Integráló infekciókontroll folyóirat emblémája © Roós András
Az integrálás köznyelvi értelemben sok önmagában is megálló tartalom vagy irányzat bekapcsolását jelenti egyetlen vezérelv alá. Felfogásunk szerint a fertőzések és járványok megelőzése, felismerése és meggyógyítása közös feladat, azoknak is lehet (van) benne szerepük, akikben ezt talán ritkán tudatosul. Az ember a bőrétől a lelkéig egyetlen összetartozó egység. A baktérium és a vírus pedig nem tesz különbséget abban, hol támad, hol gyülekezik a döntő támadásra, és honnan merít támogatást. A logó másik eleme, az integrál jelet követő integrandusként helyet foglaló, matematikailag egészen bizonyosan abszurd Möbius szalag. Az a képtelen, de egy papírcsíkból bárki által előállítható geometriai alakzat, amelynek csak egyetlen oldala és egyetlen éle van, és bármerre indulunk el rajta, mindig visszatalálunk ugyanoda. A végtelent is jelképezve azért került logónkba, mert oldaltól és pozíciótól függetlenül soha be nem fejeződő küzdelmet folytatunk mi, az egészségügyre felesküdöttek. Hiszen amíg vannak betegek, őket meg kell gyógyítani, és közben a rájuk leselkedő fertőzésektől is meg kell óvni őket. És az egészségesek egészségét is meg kell óvnunk a fertőzésektől, ahogy a félrevezető irányoktól is.
A folyóirat évente négy alkalommal megjelenő, tudományos és szakmai továbbképző kiadvány. Nem kívánunk impaktfaktoros periodikává válni, de a DOI szám megszerzését elhatároztuk. Szervezetektől független kiadványként kizárólag szakmai célokat szolgálunk, a Szerkesztőbizottság – valamennyien sokéves gyakorlati és elméleti tapasztalattal bíró egyetemi szakemberek – szemléletét követve. A lap megtekintése előfizetést vagy regisztrációt nem igényel, az https://integralo-infekciokontroll.hu/ útvonalon, vagy a https://fertozesekrol.hu/ oldal egyik rovataként érhető el. Terjesztése saját szakmai levelezőlistánk, valamint szakmai partnerszervezetek – tudományos társaságok és kamarák – címlistáin keresztül történik. A korábbi lapszámok is folyamatosan elérhetők és szabadon letölthetők.
A 2022. utolsó negyedévében megjelent első (dupla) lapszám a népegészségügy egészén belül helyezte el a fertőző prevenciót, és mutatta be egyes részterületeit. Az idei első lapszám a klinikum irányából közelített a fertőzések felé hangsúlyozva az infektológiai részvétel fontosságát az infekciókontrollban. A második lapszám fő témaköre az egészségügyi ismeretek oktatása, az ismeretterjesztés, felvilágosítás és lakossági (edukatív) kommunikáció, külön figyelmet szentelve a járványkommunikáció felszínre került hiányosságaira. A harmadik szám a köztakaró és a fejen lokalizálódó fertőzések klinikumát, diagnosztikai szempontjait, kezelését és megelőzési szempontjait helyezi a fókuszba. A negyedik szám pedig a tervek szerint a Covid fertőzés és járvány eddig kevés figyelmet kapott vonatkozásait igyekszik összefoglalni.
Fő célkitűzésünk, hogy tudományos megalapozottságú, praktikus ismereteket közvetítő eredeti közleményeket jelentessünk meg, beleértve az esetismertetéseket is. Nem kívánunk elvont tudományos folyóirattá válni, megmaradunk a minden érdeklődő szakember ismereteit bővítő törekvésnél.
Ajánlások a hazai szakemberek számára
A fertőzések felderítése, hatékony kezelése és prevenciójuk ellátási szintektől függetlenül nem nélkülözheti az infektológia és természetes partnerei, a mikrobiológiai diagnosztika, a klinikai epidemiológia–kórházhigiéné, valamint minden olyan egészségügyi terület szoros együttműködését, amely közvetlenül, vagy csak áttételesen, de kapcsolódik a betegellátáshoz. Az infekciókontroll azzal válik igazán hatékonnyá és költséghatékonnyá, ha a betegágy mellett kezdődik, értelemszerűen bevonva a kezelőorvost, bármely profilú osztályon dolgozik is, és az ellátórendszer többi résztvevőjét: a diagnosztikai osztályokat, a konzíliumok végzőit, a menedzsmentet és a gazdasági vezetést is. Az infekciókontroll nem ér véget a nővérpultnál, hanem az után kezdődik. Ennek a szemléletnek a térnyerését kívánja segíteni az „Integráló infekciókontroll” című szakfolyóirat. A lap alternatív elérését is biztosító fertozesekrol.hu oldal amellett, hogy a mikrobiológiai diagnosztika és a leletek értelmezése-hasznosítása terén gyakorlati segítséget nyújtó módszertani összefoglalókkal segíti a fertőzések gyógyítása, diagnosztizálása és megelőzése területén dolgozó orvosokat és szakdolgozókat, a tudományos ismeretterjesztés és a lakossági felvilágosítás szolgálatába állított írásokkal járul hozzá az egészségfejlesztés ügyéhez.
Hivatkozások
Barcs, I. (2013). Van-e szükség klinikai mikrobiológusokra? Lege Artis Medicinæ, 23, 344-349.
Barcs, I. (2019). Egészségesen gyógyulni – A centripetális infekciókontroll kézikönyve. Semmelweis Kiadó.
Megjelent: Egészségfejlesztés, 2023, 64(2), 41-44.
