Hányszor de hányszor halljuk ezt, vagy ehhez nagyon hasonló értelmű megnyilatkozásokat?! Engem ez nem fog megfertőzni; Én nem leszek rákos; Nekem nem árt az alkohol vagy a drog; Én nem kapcsolom be a biztonsági övet; Nagyapám is szalonnát evett törkölypálinkával, mégse volt beteg soha életében, stb. Édestestvérük ezeknek az engem aztán nem fognak ezek beoltani-jellegű tudománytagadó kijelentések is: Dédanyámat se oltották be soha, mégis 90 évet ért meg; Olvastam az interneten, hogy a védőoltás nem használ, de nyomkövető mikrochip van benne; Ismerősömet beoltották és attól lett beteg… Lehet érvelni, ismertetni a tudományos bizonyítékok sorát, de hiába. Aki nem akarja elhinni, annak a hite erősebb az ő forrásaiban, az megingathatatlan. És támad. Azonnal kész az ellenérv, hogy de szépen bemagoltad a leckét! Téged megvásároltak (a kormány, a gyógyszerlobby, de furcsa titkos társaságok hívének is mondtak már). És egy természetfotós a fejemhez vágta, hogy mielőtt megszólalnék, tájékozódjak! Mert ő, a fényképész ismeri a valóságot.
Vajon meggyőzhetők-e a kétkedők?
Ez bizony nehezen teljesíthető küldetés. Meggyőződésnek mondott hit szegül szembe tudományosnak elfogadott hittel. Mert egy-egy nyelvterület lakosságán belül azok száma törpe kisebbség, akik gyakorló kiművelt szakértői mondjuk az orvos-egészségügyi tudomány fertőzésekhez vágó ágazataihoz (ahogy az energetikához, közgazdasághoz, építészethez, meteorológiához, klímavédelemhez, történelemhez…), a többiek azonosulnak valamilyen őket érő befolyással, elhiszik, elfogadják azt. Véleménye persze lehet mindenkinek. De hogy kinek a véleményét fogadjuk el, és akár terjesztjük is tovább, az mélyen gyökerezik az illető személyiségében. A csoportlélektanban Dunning-Kruger hatásként ismerik azt, hogy az emberek túlbecsülik saját képességeiket, ha azon a területen nem rendelkeznek ismeretekkel vagy gyakorlattal, míg az iskolázottság fokával arányban csökken ez a fajta túlzott magabiztosság, túlfokozott önbizalom, és csak a felkészültség magas fokain jelenik meg újra. Mert aki saját szakmáját sok éves kitartó tanulással és gyakorlattal sajátította el, az már más tudományról sem feltételezi, hogy ott ő néhány fb bejegyzés elolvasásával jártasságot szerzett. Minél műveltebb valaki általában, annál kevésbé magabiztos az innen-onnan felcsipegetett információk befogadásában. Ezért felelős minden megszólaló a megnyilvánulásaiért. Mert nem tudhatja, magvai milyen talajra hullanak.
Felelős pedig mindig akad. A külföldi, aki behurcolta, a kormány aki elrendelte, az orvos aki nem gyógyított meg. A tudós, akit megvásároltak.
Pedig az állítások gyakran olyannyira könnyen cáfolhatók! Ha a dédi oltás nélkül is túlélte a járványokat, akkor kérdezze meg annak a dédunokáját is, aki nyolcévesen meghalt torokgyíkban, mert szintén nem oltották be! Találhat ilyet? Aki láncdohányos volt és elvitte a tüdőrák? Akinél egészségtelen táplálkozása okán 2-es típusú cukorbetegség alakult ki? Akinek mértéktelen alkoholfogyasztása májcirrózishoz vezetett, és pont emiatt nem is kaphat új májat?
Mondják az okosak, hogy miért kellene tartani a nagy távolságot a másik embertől? Hiszen tudósok állítása szerint a köhögéssel, tüsszentéssel kirobbanó vírus 2 méteren belül hamar a földre hullik? Valóban? A tüsszentés nagy energiával ad nagy (amúgy 150-160 km/órás) kezdősebességet a képződő nyálcseppeknek, amik mérete és tömege töredéke egy futball-labdáénak. Szoboszlai Dominik emlékezetes bombaszabadrúgása 101 kilométeres sebességgel vágódott a török kapuba, pedig egy labda légellenállása is több nagyságrenddel nagyobb, mint egy aeroszol cseppecskéé. És azt is tudjuk, a híradásokban naponta többször szerepel, hogy a levegő szállópor tartalma (PM, particula matter) mennyi. A mellette szereplő szám, PM 2,5 például azt mutatja, hogy a részecske mérete 2,5 mikrométer. A vírusoké ez alatt marad, 0,02-1,5 mikrométer. Vagyis a kibocsátást követően még hosszú órákig lebeg, belélegezhető, akárcsak a szálló por, korom.
Azt is állítják a kiműveltek, hogy már hogyan szűrné meg a kiköhögött vírust a textilmaszk, amikor a vírus mérete a textília réseinél jóval kisebb? De a vírus a légutak nyálkahártyáinak sejtjeiben él, onnan az azt borító folyadék (nyálka) fogadja be, és az erős levegő kitolulva aeroszol cseppek formájában tartalmazza a sejtes, baktériumos és vírusos váladékot. Ami kitapad a szűrő anyagára. Amit pont emiatt nem lehet korlátlan ideig viselni, cserére szorul.
Nevetnek azon is, hogy egy légúti betegséget, atípusos tüdőgyulladást okozó kórokozóval szemben miért kellene fertőtlenítő kézmosással védekezni? Hogyan lehet szennyvízből megjósolni a fertőzöttek számának alakulását? Miért nem kávézaccból vagy csirkebélből, haha? Nos azért, mert minden kórokozóra jellemző, hogy azon az úton, azon a kapun (légutak, tápcsatorna, nemi szervek, stb.) távozik a szervezetből, amelyiken bejutott. Ha több szervet vagy szervrendszert képes megtámadni, akkor ennek több csatornája is lehet. Ahogy az influenza is nemcsak köhögést, lázat, hátfájást, de hasmenést is okozhat (sok más szövet, pl. szívizom, idegsejtek, stb. károsítása mellett), így a széklettel is távozhat, piszkos kézzel is fertőz. És a koronavírusról is kiderült, hogy ilyen természetű. A tünetek megjelenése előtt viszont a kórokozó már annyira elszaporodott a beteg szervezetében, hogy ürül is, vagyis még nem látszik rajta a betegség, de már fertőz. A köhögésével, a kézfogásával, az arcra lehelt puszival, székletével. És ha a szennyvíztelepeken nő a koncentrációja, az azt jelenti, hogy többen lettek azok, akikben már lappang a betegség, és ők viszont a következő napokban már megjelennek az egészségügyi ellátó rendszerben.
És ha a Naprendszer összes bolygója gömbalakú (mert az űrből készült felvételeken látjuk), akkor a Föld meg hogyan lehet egyedül lapos?
Még egy kis matematika
Honlapunk indulásakor az integrál és a végtelen fogalmaival már kapcsolódtunk a matematikához. Az egészség-betegség vonatkozásában a matematikai és a statisztikai gondolkozás megkerülhetetlen. Beteg csak egy ember lehet. Az ő esetében a betegség 0% vagy 100%. Az ő gyógyulása szintén igen-nem eshetőség. Amikor több emberre tekintünk, akkor a megbetegedések előfordulása, a morbiditás már százalékos arányban fejezhető ki, ahogy a nem-gyógyulás is, a mortalitás és letalitás számaiban. És ezek a mutatók járványügyi, de egyben népegészségügyi kategóriák is, jellemzik egy-egy ország, népesség, csoport egészségi állapotát vagy egészségügyi rendszerét. A magasabb százalék nagyobb veszélyeztetettséget jelent, de mindig lesznek, akik megbetegednek, és lesznek, akik nem.
Nagyobb elemszám esetén a tulajdonságok rendszerint egy tartományon belül oszlanak meg, és ez a megoszlás nem egyenletes vagy véletlenszerű. Jellemzően a Gauss-görbe által leírt eloszlást mutatva a koordináta rendszer X (vízszintes) tengelyén találhatók a mennyiségi mutatókkal jellemezhető tulajdonságok (életkor, magasság, testsúly, oltást követően kialakult ellenanyagszint) növekvő értékei, az Y (függőleges) tengely pedig az adott értékhez tartozó esetszámokat mutatja. És ez alapesetben egy leborított kalaphoz hasonló, ami szerint – például – egy biológiai reakció valamilyen behatásra – például egy védőoltásra – a teljes hatástalanságtól a kiugróan magas pozitivitásig terjed, és a középső tartomány, a görbe púpja foglalja magába az érintett népesség zömét. Vagyis maradva a védőoltásnál lesznek, akik oltás ellenére sem válnak védetté, és ezek az oltott, de nem védett emberek is vagy megbetegednek, vagy nem. Ahogy az oltatlanok. De ahogy a görbe alatti terület magasabb értékeket reprezentáló szeleteibe tartozik valaki, nála a megfertőződés valószínűsége egyre csökken, és a betegség lefolyása is várhatóan enyhébb. Nem nulla, de az oltatlan, abszolút fogékony személyhez képest lényegesen kisebb.
Ahogy az oltatlan sem feltétlenül fertőződik meg, hal bele a fertőzésbe. Csak az esélyei rosszabbak. De minden járványnak voltak túlélői, habár a sok áldozat mellett a túlélés sem mindig mentes valamilyen szövődménytől, ami hátralevő élete során végig kísérheti a túlélőt.
Fertőzés és létrejötte
Ezt az oldalt azért hoztuk létre, hogy a fertőzésekre vonatkozó ismereteket igyekezzünk minél több olvasóhoz, minél többször eljuttatni. Semmilyen betegség, így a fertőző sem Istentől származó, egyéni vagy kollektív bűn után járó büntetés, de különböző vallási előírások szigorú betartásával vagy aszkéta életmóddal el lehet kerülni pl. az alkoholos ártalmak, a disznóhússal terjedő parazitás betegségek vagy általában a zoonózisok (állatok közvetítette fertőzések) megjelenését, vissza lehet szorítani bizonyos nemi betegségeket. Nem először írjuk itt le, de még nagyon sokszor ismételni fogjuk: a fertőzéshez egy éppen fogékony emberi szervezet találkozása szükséges egy a fertőzés kialakítására egyáltalán képes mikróba tömegével, amiknek összesített megbetegítő képessége éppen akkor felülmúlja a szervezet ellenállást kialakító tényezőket. A fogékonyságot lehet csökkenteni, az ellenálló képességet növelni egészséges életmóddal, táplálékkiegészítőkkel, lelki egyensúlyra törekvéssel, védőoltásokkal. A megfertőződéssel szemben segít a távolságtartás, a védőeszközök (kesztyű, maszk viselése), a fertőtlenítés (kézmosás, felületek vagy a levegő csíramentesítése) és bizonyos érintkezési formák kerülése vagy biztonságosabb végzése. Azonban teljes biztonságban még Robinson sem érezhette magát a lakatlan, de állatokkal benépesített szigetén.
