Szabó Rita dr.
Meghatározás: a campylobacteriosis (campylobacter enteritis) leggyakrabban az 5 év alatti gyermekek hasmenéssel és lázzal járó, enyhébb fertőző betegsége.
Epidemiológia: az összes hasmenéses fertőzések kb. 25%-át teszik ki világszerte. Magyarországon 2015-ben összesen 8366 megbetegedést jelentettek. Állatról (pl. baromfi, sertés, kutya, macska) emberre és emberről emberre terjed a fertőzött széklettel szennyeződött ivóvízzel – és élelmiszerekkel (pl. mosatlan gyümölcsök és zöldségek, nem megfelelően hőkezelt hús, nyers tej), de a közvetlen (pl. kézmosás hiánya, oro-anál szexuális kapcsolat) és közvetett kontaktusnak (pl. élelmiszert kezelő fertőzött személy vagy a kórokozóval szennyezett felületek megérintése) is fontos szerepe van. Gyakori, hogy a már megsütött húst a nyers hús előkészítésére használt eszközökkel (kés, vágódeszka) darabolják, és így szennyeződik vissza. Lappangási ideje általában 2-5 nap. A beteg a tünetek megjelenésétől a hasmenés megszűnéséig fertőzőképes. A betegséget követően csak rövid ideig tartó immunitás alakul ki. Leggyakrabban nyáron és ősszel fordul elő.
Kórokozó: leggyakrabban a Campylobacter jejuni és a Campylobacter coli baktérium, mely az állatok, főleg a madarak bélcsatornájában található meg (1. ábra). Száraz, hideg és oxigén-dús környezetben életképtelen. A gyomorban lévő sósav elpusztítja, savcsökkentő gyógyszerek szedése azonban megnöveli a betegség kialakulásának esélyét.
- ábra. A Campylobacter jejuni elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a baktérium a vékony-és vastagbél felszíni sejtjeiben szaporodik, azok gyulladását és pusztulását okozva. A termelődött toxinok felelősek a véres hasmenés kialakulásáért.
Tünetek: tünetmentesen is előfordulhat, de akár súlyos tüneteket is okozhat. Legjellemzőbb tünete a véres, nyákos hasmenés, a hasi fájdalom és a láz, de étvágytalanság, valamint fej-és izomfájdalom is jelentkezhet. A tünetek általában 2-3 nap alatt elmúlnak. A legyengült immunrendszerű (pl. időskor, HIV-fertőzés) felnőttek esetében a tünetek hosszabb ideig is fennállhatnak. Szövődmények (pl. ízületi gyulladás, veseelégtelenség) ritkán fordulnak elő.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, a hasmenéses székletminta mikrobiológiai vizsgálata.
Kezelés: csak tüneti terápia lehetséges az elvesztett folyadékmennyiség és ásványi anyag pótlásával. Kisgyermekek esetében javasolt a gyógyszertárakban kapható „orális rehidráló folyadék” alkalmazása. Az üdítőitalok (pl. édes gyümölcslevek, szénsavas italok), a sós folyadékok (pl. levesek) és a tej fogyasztása kerülendő, mivel a vér nátrium szintjét megemelve súlyosbíthatják a hasmenést. A fertőzés addig tart, amíg a kórokozó a széklettel ürül, ezért a tünetek elmúlását követően ún. felszabadító széklettenyésztési vizsgálatot végezni azoknál a betegeknél, akik 0-3 éves gyermekek közösségében dolgoznak/járnak vagy anyatejet adnak. A közösség látogatását, illetve tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
Megelőzés: a személyi higiéné (pl. rendszeres kézmosás) betartásával és az élelmiszerek megfelelő előkészítésével (pl. a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztás előtti alapos mosása) lehetséges.
Teendők a beteg környezetében: a beteggel érintkezett és a vele közvetlen kapcsolatban álló személyek (pl. egy háztartásban élő családtagok, szexuális partner) székletének mikrobiológiai vizsgálatát el kell végezni. A beteg családi környezetében élő 0-3 éves gyermekeket, illetve az anyatejet adókat 5 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni és addig el kell tiltani a közösség látogatásától, illetve anyatejet adó tevékenységüktől, amíg egy székletmintájuk bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár. Amennyiben a beteg környezetében élők között van 1-6 éves gyermekek közösségébe járó/ellátásukkal foglalkozó vagy közfogyasztásra szánt élelmiszereket, italokat kezelő vagy közétkeztetésben, vízműveknél dolgozó személy, a foglalkozását csak akkor folytathatja, ha az elvégzett székletvizsgálata negatív eredményt ad. Javasolt a gyakori kézmosás, illetve a folyamatos fertőtlenítés.
Felhasznált irodalom
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- European Centre for Disease Prevention and Control. Campylobacteriosis. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/campylobacteriosis/Pages/index.aspx
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
- World Health Organization. The Global View of Campylobacteriosis. WHO, 2013. Elérhető: http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/80751/1/9789241564601_eng.pdf?ua=1
