A közösség és az értelem útján: Kihívások és lehetőségek
Barcs István dr.
(…)
Licht, mehr Licht!
Johann Wolfgang Goethe utolsó szavai voltak ezek. Több fényt! Az emberi történelmet végigkíséri az értelem küzdelme a megátalkodott butasággal, maradisággal szemben. Ha a butaság rosszindulattal párosul, az szinte legyőzhetetlen erőt eredményez. Hiába múlt el a sötét középkor, a Felvilágosodás hozta korszakos felfedezések sorra ütköztek a nem kell!, a betiltani!, eltiporni! reakcióiba.
Mikołaj Kopernik (vagy ahogy jobban ismerjük Kopernikusz, 1473–1543) lengyel csillagász az ősi ptolemaioszi földközpontú világkép helyett bevezetett napközpontú (heliocentrikus) modellel a tudományos forradalom elindítójának tekinthető, a középkor végének kezdetét jelzi. Szakmai és egyházi támadások, az inkvizíció fenyegetése mellett könyve indexre, tiltólistára került, ahonnan csak 1758-ban, halála után 215 évvel távolították el.
Giordano Bruno (1548–1600), a 16. századi domonkosrendi szerzetes, matematikus, szabadgondolkodású csillagász egyaránt elvetette a geocentrikus, és a végesség-alapú kopernikuszi heliocentrikus világképet, és előállt a végtelen univerzum elméletével. Istenkáromlás és eretnekség vádjával a velencei inkvizíció börtönébe került, majd közel nyolc évig tartó bírósági tárgyalás végén „bűnbánatot nem tartó, szívós és makacs eretneknek” nyilvánították és 52 évesen máglyára vetették.
Galileo Galilei itáliai matematikus, fizikus, csillagász (1564–1642). Fizikai mérésekkel, csillagászati megfigyelésein alapuló számításokkal bizonyította Bruno elképzeléseinek helytállóságát. Elméletét, megállapításait nem utasították egyértelműen el. Érdekes hipotézisnek tartották, vitatkoztak róla, Galileit tárgyalópartnernek tekintették mind a pápai udvar, mind a világi szervezetek. De a kiadásnak, terjesztésnek, az egyetemi oktatásba emelésnek egyre több és újabb feltételeket szabtak, míg végül a tudóst perbe fogták, és tanai visszavonására kényszerítették. Diadalmaskodott a cenzúra. De – a legenda szerint – Galilei tovább vallotta és kijelentette: Eppur si muove (e pur si muove), – És mégis mozog! A Föld! A tudományt megállítani nem lehetett, de hátráltani sajnos igen. A pert „egyes kortárs tudósok, mint Descartes, Gassendi és Mersenne ezt úgy értelmezhették, hogy a heliocentrikus világkép elítélése nem hittétel” [1]
Charles Robert Darwin (1809–1882) munkássága, a fajok eredetéről és az evolúcióról alkotott, megfigyeléseken alapuló elmélete mára a természettudományos gondolkodás alapjává vált. A történetet mindenki ismeri. Egy térképészeti célú ötéves hajóúton unatkozott, és a galapagosi állatvilág tanulmányozásával ütötte el az időt. Így figyelte meg a szigetvilág tagjain ugyanazon faj egyedeinek jelentős morfológiai változatait, amikből következtetéseit levonta. A természetben nincs ugrás, mondta. Habár óriási evolúciós ugrások (is) vannak, ezeket ma a tudomány azzal oldja fel, hogy időnként olyan hipergyors evolúciós időszakok jelentkeznek, melyek során egyszerre számtalan, forradalmian új formákat (rendszertani változásokat) eredményező változás jön létre [2]. Ez persze nincs ellentétben azzal a darwini alapigazsággal, hogy a világ teremtése nem zajlott le hat nap alatt, és azóta is folyamatosan tart, a világ változik, alakul, fejlődik. Ez váltotta ki Darwin esetében is az azonnali támadásokat, akár az egyházak, akár az egyházi tanításokat, a Szentírást megváltoztathatatlan és magyarázat nélkül kötelező érvényű alapigazságnak tekintő akadémikus tudomány részéről érkeztek. Az ellenkampányok része volt az a nevetség tárgyává tevő igyekezet is, ami a majom felmenőkre épült. [3].
(…)
Daytoni majomper
Az Egyesült Államok Tennessee államában 1925-ben indítottak egy teljesen komoly bírósági eljárást egy kisváros biológiatanára, John Thomas Scopes ellen egy abban az évben elfogadott helyi jogszabály szerint. A törvény azt mondta ki, hogy nyilvános iskolákban tilos tanítani, ami a Biblia tanításaival ellenkezik. Mivel a tanár a jogszabály szerint azzal, hogy a darwini evolúciót tanította, és ezen belül azt, hogy az ember a majomtól származik istenkáromlást követett el. A nemzetközi érdeklődés mellett két hétig tartó perben a tanárt elmarasztalták. Ugyan az állam Legfelsőbb Bírósága formai hiba miatt az ítéletet – pénzbüntetést – megsemmisítette, a tanár számára úgy engedélyezte hivatása gyakorlásának folytatását, hogy állítása a magánvéleménye, személyes meggyőződése, nem pedig a tudomány győzedelmeskedése a korlátoltság felett. Ez volt az első tudományellenes per, ami nem egy új felfedezés elleni konzervatív támadás volt, hanem egy bevett, elfogadott, bizonyított tudományos alapigazság elleni korlátolt reakció. Az evolúció oktatásának tilalma Tennesseeben 1967-ig érvényben maradt. [4] (…) A majomper új csapást nyitott.
Hiába több évszázad – Lady Montagut is beleszámítva, de a török népi javasasszonyok tapasztalatait már nem – bizonyítékainak sorozata, mégis milliók vonják kétségbe a védőoltások hatékonyságát és szerepüket a járványok visszaszorulásában. Mert ha nem találkozik fertőző beteggel, mégis oltanak az ellen a betegség ellen, akkor az félrevezetés, hazugság, emberellenes összeesküvés, a gyógyszergyártók üzleti haszonlesése, és még oly sok egyéb. Hogy éppen azért nincsenek ezek a betegségek szem előtt, mert oltanak a megelőzésük érdekében? Jól betanították neked a leckét, amit most felmondasz. Téged is megvásároltak. Tájékozódj, mielőtt megszólalnál! [5]
99 évvel a Daytoni majomper után bíróság elé citálnak olyan orvosokat, akik hivatásukat gyakorolva, a hatályos törvényi rendelkezéseket betartva, a tudomány talaján állva és lelkiismeretükre hallgatva nem hajlandók a kötelező védőoltás felvétele alól felmentést adni olyan gyerekek számára, akiknél ennek orvosi okai nem állnak fenn. Csak a félrevezetett/félretájékoztatott szülők kérése és az őket képviselő jogvédő civil szervezetek, meg az általuk megbízott ügyvédi munkaközösségek. [6] Az érvek között meg persze felbukkan minden, az orvosi diplomájától megfosztott Wakefield úr hamis adatokból írt tanulmánya, a védőoltással a szervezetünkbe juttatott idegen DNS, a bél-agy tengely egészségkárosító megváltoztatása, és az összes személyes alapjog sérelme. [6] Mert a jogok csak az egyént illetik meg, a közösséget nem. Az egészséges környezethez fűződő jogra gondolok, amibe beletartozik az is, hogy a környezetemből senki nem fog megfertőzni, ha ennek megelőzésére minden adott. Számára is. Az elővigyázatosság, a távolságtartás, a higiénés és civilizációs szokások betartása, ha kell, a maszk és a kijárási tilalom, ha van rá mód, a védőoltás. Nem magamért. Szolidaritásból.
(…)
Hiszed vagy nem…
Többször leírtam, újságírónak is elmondtam, nyomtatásban is megjelent: egy oltatlan egy közösségben olyan, mint egy terrorista-kiképző központ. Megtanítja az alanyát, ebben az esetben egy baktériumot vagy vírust kárt okozni, embert ölni. Mert ha az oltatlan szervezetben a felkészült (felkészített) immunrendszer ellenállása nélkül szaporodik, akkor jóval nagyobb számban és virulensebb formában kerül ki belőle, mint amilyen kiképzése előtt volt, csak a hajlamot, de nem a képességet birtokolva. A fordítottja ez annak az attenuálásnak, amit Calmette és Guérin a BCG oltás kikísérletezése alatt végzett, és megfigyelhető egy járvány felszálló szakaszában, vagy pl. amikor egy előrehaladott stádiumú AIDS betegtől fertőződik meg HIV vírussal valaki. [8-10]
Lehet arról beszélni, hogy az én testem, azt teszek vele, amit én akarok. Lehet. Ha az én testemmel megölök másokat, mert a belőlem kiszabadult kórokozókkal szemben a más teste már nem képes felvenni a harcot? Az legyen az ő gondja, ugye?
Carpe diem
Horatius, az ókori Róma költője Thaliarchushoz írott versében használta először a mára szállóigévé vált, és magyarul teljesen elferdített, kifordított intést: Ragadd meg a napot! Azaz használd ki azokat a lehetőségeket, amiket a nap kínál neked! Egy rádióbemondó egyszer, tartalmát legjobban visszaadva így zárta a reggeli műsort: Bánj okosan az idővel!
Egy közepesen rossz, számtalan klisét és érzelmi erkölcspanelt felsorakoztató amerikai film története e köré épül. A latin eredeti mellett elhangzik angolul is: Size the day! Azaz használd (fel? ki?) a napot! A magyar szövegben, hogy a szótagszám megmaradjon a szikronrendező ezt így használta: Élj a mának! Ami merőben mást jelent, csak a színészek tátogásával van szinkronban. Az üzenettel szembe megy.
Mára ez lett az individualizmus, egoizmus, önzés jelszava. Élj a mának! Törődj csak magaddal!
Az élet, a világ összetett. Minden síkja érintkezik a többivel, hatnak egymásra. Az ember, különösen az individuum csak egy a szereplők közül. [11] Pár hete egy nagymarosi közösségi esten Grandpierre Attila, a csillagász, fizikus, filozófus és előadóművész mondta az est végé fele: Ha felkelsz, törekedj arra, hogy az a nap jobb legyen, mint nélküled lett volna.
És teljék minden nap így. Szerintem Horatius is elfogadná ezt a gondolatot.
(…)
A teljes cikk hamarosan olvasható az Integráló Infekciókontroll következő lapszámában.
Források
[1] Hahner P: 100 történelmi tévhit. Animus Kiadó, Budapest, 2010.105-106. old.
[2] Puritz JB, Keever CC, Addison JA et al: Extraordinarily rapid life-history divergence between Cryptasterina sea star species. 2012, Proc Biol Sci, 279(1744): 3914–3922 https://doi.org/10.1098/rspb.2012.1343
[3] Gaál T: Az evolúció és Charles Darwin. Cultura, 2012. február 12. Az evolúció és Charles Darwin – Cultura.hu
[4] Vereséggel felérő győzelemmel végződött a daytoni majomper az evolúciótagadók számára. Múlt-Kor, 2022. július 11, Vereséggel felérő győzelemmel végződött a daytoni majomper az evolúciótagadók számára » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek (mult-kor.hu)
[5] Barcs I: Süketek párbeszéde. Fertőzésekről, Fele se, 2024, február 22, Süketek párbeszéde – Fertőzésekről.hu (fertozesekrol.hu)
[6] Barcs I: Jelentések. 2024, február 22, Jelentések – Fertőzésekről.hu (fertozesekrol.hu)
[7] Csányi V: Íme, az ember. A humánetológus szemével. Open Books, Budapest, 2022.
[8] Barcs I: Kipling és a kanyaró. IME, 16(3), 3, 2017.
[9] Barcs I: Fertőzések és járványok. Értjük vajon, hogy mi és miért történik? In: Czakó KD (szerk): Csillagfényben. Neveléstudományi megelőzés, IV. kötet, Magyar Pedagógiai Társaság Prevenciós Szakosztály, Budapest, 2019. pp. 219-234.
[10] Ortutay A, Marjanek Zs, Nagy K et al: Végstádiumú AIDS beteg intenzív osztályon – Esetbemutatás rendhagyó tanulságokkal. Lege Artis Medicinae, 2016, 26, 271-277.
[11] Grandpierre A: A kozmikus életösztön. Valóság. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata, 2022/8, 1-24. A kozmikus életösztön | (grandpierre.hu)
