Szabó Rita dr.
Meghatározás:a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta, Heine-Medin-kór) a védőoltással nem védett, 5 év alatti gyermekek fertőző betegsége, mely legtöbbször tünetmentesen zajlik, de akár a légzőizmok bénulását is okozhatja.
Epidemiológia: az elmúlt évtizedekben a védőoltásoknak köszönhetően csaknem eltűnt a betegség, de azokban az országokban (pl. Afganisztán, Pakisztán, Nigéria, Laosz), ahol nincs oltóanyag vagy megtagadják az oltást, rendszeresen fordulnak elő járványok. 2002. június 21-étől az Egészségügyi Világszervet (World Health Organization, WHO) az európai régiót polio-mentesnek tekinti, de 2013-ban figyelmeztetést adtak ki, mert a nem megfelelően immunizált közel-keleti országokból kiindulva ismét elterjedhet a betegség. Hazánkban az 1959-ben bevezetett kötelező oltási program miatt nem fordult elő gyermekbénulás. Kizárólag emberről emberre terjed, elsősorban a fertőzött széklettel szennyeződött ivóvízzel – és élelmiszerekkel (pl. zöldségek, gyümölcsök), de a közvetlen (pl. kézmosás hiánya) és közvetett kontaktusnak (pl. a kórokozóval szennyezett felületek megérintése) és a cseppfertőzésnek (pl. köhögés, tüsszentés) is fontos szerepe van. A poliomyelitis lappangási ideje általában 7-14 nap. A fertőzőképesség a fertőzéstől kezdődően kb. 4-6 hétig tart. A fertőzésen átesett személy általában egy életre védetté válik.
Kórokozó: a polio enterovírus 1-es, 2-es és 3-as típusa (1. ábra). A környezetből kikerülve, szennyvízben hetekig életképes. Hő és fertőtlenítőszerek hatására hamar elpusztul.
- ábra. A polio enterovírus elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a szervezetbe kerülő vírus a felső légutak és a belek nyirokcsomóiban szaporodik. Onnan néhány nap múlva a véráram közvetítésével a központi idegrendszerbe kerül, ahol a mozgatóidegek pusztulását okozza.
Tünetek: a fertőzés kb. 95%-ban tünetmentesen zajlik. A betegek kis részénél jelentkeznek csak tünetek (pl. láz, enyhe torok-és fejfájás, hányinger), melyek 24-72 órán belül elmúlnak. Az esetek kb. 1-2%-ában a tünetek nem szűnnek. 2-3 napos láztalan szakaszt követően az agyhártyagyulladás tünetei (pl. láz, erős fejfájás, hát-és nyak merevség, aluszékonyság vagy nyugtalanság) jelentkezne, majd izomgyengeség és izomfájdalmak vezetik be a bénulásos szakaszt, mely leggyakrabban az alsó végtagok törzshöz közelebbi izmait érinti, majd a törzs és a felső végtag izmai is lebénulnak. A napokig tartó folyamat végén a légzőizmok bénulása is megtörténhet. A betegség lezajlása után a bénulás javulhat, de ha az érintett szakaszon valamennyi idegsejt elpusztult, a bénulás maradandóvá lesz, az izmok fokozatosan sorvadnak és torzulások alakulhatnak ki (2. ábra).
- ábra. A járványos gyermekbénulás szövődményeként kialakuló torzulások
Vizsgálatok:általános orvosi vizsgálat,torok- vagy székletmintavirológiai vizsgálata(kórokozó izolálása), vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: csak tüneti kezelés (pl. lázcsillapítás) lehetséges. Ha a bénulás létfontosságú területeket érint, az életfunkciók fenntartása szükséges (pl. gépi lélegeztetés) (3. ábra). A mozgásszervek érintettsége esetén rehabilitáció szükséges az életminőség javítása céljából, de teljes felépülés nem várható.
- ábra. Gépi lélegeztetés a „vastüdővel”
Megelőzés: a betegség megelőzése a gyermekek immunizálásával lehetséges. A védettség eléréséhez négy dózis szükséges 2, 3, 4 és 18 hónapos korban. A védettség a teljes oltási sorozat beadást követő néhány napon belül alakul ki. A megelőzésben a személyi higiéné (pl. rendszeres kézmosás) betartása, az élelmiszerek megfelelő előkészítése (pl. a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztás előtti alapos mosása), valamint a környezet szennyvíztől való védelme (pl. körülkerített játszótér) is fontos szerepet játszik.
Teendők a beteg környezetében: javasolt a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
- World Health Organization (WHO). Poliomyelitis (polio). Elérhető: http://www.who.int/topics/poliomyelitis/en/
- World Health Organization (WHO). „Polio case count”. Elérhető: https://extranet.who.int/polis/public/CaseCount.aspx
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
