Szabó Rita dr.
Meghatározás: a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás, parotitis epidemica) a fültőmirigy és a többi nyálmirigy egy- vagy kétoldali fájdalmas duzzanatával járó, főként a védőoltással nem védett 2 évnél idősebb gyermekeket (a csecsemők az anyai immunitás által védettek) érintő ragályos (100 nem védett ember közül 80-at megbetegít) betegség.
Epidemiológia: hazánkban a kötelező védőoltás bevezetését követően szinte teljesen eltűnt, 2015-ben összesen hat mumpsz eset (ebből négy személy oltatlan volt) került bejelentésre. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés), de direkt (pl. kórokozót tartalmazó nyállal szennyezett kéz) és indirekt kontaktussal (pl. közös használatú poharak, evőeszközök, játékok) is átadható a kórokozó. Az átlagosan 16-24 napos lappangási időszakban a beteg már terjeszti a kórokozót. A fertőzőképes állapot a tünetek elmúltáig tart. A betegség után egész életre szóló védettség alakul ki. Leggyakrabban a téli és tavaszi hónapokban fordul elő.
Kórokozó:a mumpsz vírus,melynek egyetlen gazdaszervezte az ember, de a főemlősöket (pl. gorillák) is képes megbetegíteni. (1. ábra).
- ábra. A mumpsz vírus elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a szervezetbe kerülő vírus a légutak nyálkahártya sejtjeiben szaporodik.Nagyobb részük a nyálmirigyekben (elsősorban a fültőmirigyben) megtelepedve gyulladást hoz létre.Kisebb részük a véráram közvetítésével a különböző szervekbe (pl. here, petefészek, központi idegrendszer) kerül.
Tünetek: az esetek 40%-a tünetmentesen vagy jellemző tünetek nélkül zajlik le. Specifikus fertőzés esetén az általános tüneteket (fáradékonyság, gyengeség, láz) követően jelenik meg az egyik vagy mindkét oldali fültőmirigy duzzanata, fájdalma, nyelési nehezítettséggel társulva (2. ábra). A beteg általában egy-két hét alatt spontán meggyógyul. A szövődmények (pl. tünetmentes vagy enyhe tünetekkel járó agyhártyagyulladás) előfordulása gyakori, de általában nem súlyosak. Ritkábban fordul elő férfiaknál a nemzőképtelenséghez is vezethető heregyulladás, nőknél pedig a terhesség első harmadában megjelenő fertőzés vetélést vagy fejlődési rendellenességeket okozhat.
- ábra. Egyoldali fültőmirigy-duzzanat
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat (a fültőmirigy tájékának vizsgálata) és a mumpszvírus izolálása vagy a mumpszvírussal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása a nyálból.
Kezelés: specifikus terápia nincs, a kezelés a fájdalom- és lázcsillapításra korlátozódik. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. A betegnek a fájdalmas rágás és a nehezített nyelés miatt lágyabb ételeket (pl. krémlevesek, főzelékek, növényi eredetű joghurtok) kell adni több alkalommal, de a nagyobb savtartalmú ételek és italok fogyasztását (pl. citrusfélék, paradicsom, szénsavas üdítők) kerülni kell, mert fokozzák a fájdalmat.
Megelőzés: a mumpsz védőoltással megelőzhető betegség. A fertőzés enyhe lefolyású, a szövődmények elkerülése végett indokolt a 15 hónapos kortól kötelezően adandó, gyengített vírusokat tartalmazó védőoltás. Az oltóanyagot kombináltan adják (rózsahimlő és kanyaró ellen is védettséget ad). Az emlékeztető oltás beadása 11 éves kortól szükséges. Az oltási sorozat egész életre szóló védettséget eredményez.
A rózsahimlős beteg környezetében lévő fogékony személyek esetében, akiknél az aktív immunizáció ellenjavallt (pl. terhes nők, 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők, immunhiányos betegség), 72 órán belül humán immunglobulin adása szükséges.
Teendők a beteg környezetében: járvány esetén a beteggel érintkezett fogékony személyeket (pl. oltatlan vagy életkoruk miatt csak részben oltott gyermekek) aktív immunizálásban kell részesíteni. Javasolt a gyakori kézmosás és a rendszeres szellőztetés.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
