Írta: Péterfi Zoltán dr.
A fertőző betegségek lefolyása és általános jellemzői:
Innaparens, vagy subklinikus fertőzésről beszélünk, ha a szervezetbe behatoló kórokozók csíraszáma kicsi, megbetegítő képességük gyenge, vagy a szervezet immunvédelme elegendő a fertőzés leküzdéséhez, és a fertőzés klinikai tünetek nélkül zajlik le.
Ha a fertőzés enyhe tünetekkel zajlik és a gyors gyógyulás miatt a betegség a tünetek alapján nem ismerhető fel, csak a laboratóriumi leletek pozitivitása figyelmeztet tünetszegény fertőző betegségre, abortív megbetegedésről beszélhetünk.
Az esetek további formájában a betegség a klasszikus tünetek jelenlétében zajlik le.
Minden klasszikus lefolyású fertőző betegség inkubációs idővel kezdődik, ami a fertőződés és a tünetek megjelenésig eltelt időtartamot jelenti. Az inkubációs idő alatt a szervezetbe jutott kórokozók szaporodnak, illetve a szervspecifikus esetekben eljutnak a megfelelő szervekbe, ennek megfelelően az inkubációs idő tartama egyes betegségekre specifikus lehet. Az inkubációs időt követően a betegség jelentkezhet általános tünetekkel, úgynevezett prodromális tünetekkel, vagy pedig a klasszikus betegség specifikus tünetekkel. A klinikai tünetek lezajlása alapján a fertőző betegségek tovább oszthatók heveny (akut), fél heveny (subakut) és idült (krónikus) formákra.
A heveny betegségekre az éles kezdet és vég mellett a határozott, maximálisan 6 heti időtartam jellemző.
A fél heveny betegségek hasonlóan kezdődhetnek, mint a heveny formák, de lefolyásuk 6 hétnél tovább tart, gyakran hónapokon át zajlanak.
A krónikus betegségek fél évnél hosszabb időn át tartanak, többnyire évekig is elhúzódnak, miközben tünetmentes szakaszok váltakozhatnak tünetekkel tarkított szakaszokkal. A krónikus betegségekben jelentkező heveny tünetek jelentik a betegség fellángolását, az exacerbációt.
A fertőző betegségek olyan betegségek, melyeket kórokozó mikróbák okoznak. Ezek a kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, gombák, protozoonok, paraziták, vagy kóros fehérjék, utóbbiakat a prionoknak nevezzük.
Egyes kórokozók kizárólag emberi betegséget okoznak, mások alapvetően állatokat (zoonozisok) és/vagy növényeket (phitonosisok) betegítenek meg és terjednek át az emberre. Egyes esetekben az állatról emberre átkerült kórokozó a későbbiekben emberről-emberre is tovább tud terjedni.
A fertőzések terjedése több úton is lehetséges. A fertőzött személlyel való közvetlen kontaktus, fertőzött ételek, italok, testnedvek, testváladékok vagy fertőzött tárgyak közvetítésével vagy vektorok közreműködésével, cseppfertőzéssel belégzéssel is terjedhetnek a kórokozók.
Attól függően, hogy a beteg helyileg hol fertőződik megkülönböztetünk területen szerzett fertőzést, illetve az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzést. A kettő közötti legnagyobb különbség a fertőzést okozó kórokozók (baktériumok) antibiotikum érzékenységében keresendő. Addig, amíg a területen szerzett kórokozók többnyire a természetes rezisztencián kívül ritkán hordoznak több antibiotikum ellenes rezisztencia géneket, az egészségügyi ellátással kapcsolatosan kialakult fertőzés kórokozói több antibiotikum csoport ellen is rezisztenciával rendelkeznek, ami megnehezíti az empirikus antibiotikum választást.
