Szabó Rita dr.
Meghatározás:a bárányhimlő (varicella) a védőoltással nem védett, 3 és 10 év közötti gyermekek (a csecsemők a szoptatási időszakban az anya immunrendszerének védelme alatt vannak) egyik leggyakoribb és legragályosabb (100 nem védett ember közül 90-et megbetegít), hólyagos kiütésekkel járó fertőző betegsége (1. ábra).
- ábra. Az EUVAC.NET hálózat országaiban előforduló bárányhimlős betegek száma korcsoportok szerint, 2000-2007
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség, melyen a legtöbb ember már gyermekkorában átesik. Hazánkban évente átlagosan kb. 30000 megbetegedést jelentenek (2014-ben az esetszám 28882 volt, 2015-ben már 41620 eset fordult elő, mely 40%-kal több az előző évhez képest), melynek gyakorisága jellemzően a 3-5 évesek között a legmagasabb. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés), de direkt (pl. a hólyagok váladékának megérintése) és indirekt kontaktussal (pl. közös használatú poharak, evőeszközök, játékok) is átadható a kórokozó. A bárányhimlős anya a terhesség ideje alatt vagy a szülést követő napokban megfertőzheti a magzatot, illetve az újszülöttet. A terhesség során jelentkező övsömör nem veszélyes a magzatra. Az átlagosan 14-16 napos lappangási (tünetmentes) időszakban a beteg már terjeszti a fertőzést, ezért a közösségekben (pl. óvoda) az óvintézkedések ellenére többen is megfertőződhetnek. A fertőzőképes állapot a hólyagok pörkösödéséig tart. A bárányhimlőn átesett személy általában egy életre védetté válik. A kórokozó ellen nem védett személy (pl. enyhe lefolyású első fertőzés, védőoltás hiánya) az övsömörös betegtől (bőrkontaktus) is megfertőződhet/újrafertőződhet bárányhimlővel. Leggyakrabban a téli és tavaszi hónapokban fordul elő.
Kórokozó: a Varicella zoster vírus, mely csak az embert betegíti meg (2. ábra). A gyógyulást követően az idegrostokban „megbújik” és felnőttkorban, a szervezet immunrendszerének gyengülését követően (pl. stressz, időskor) reaktiválódva övsömör formájában jelentkezhet.
- ábra. A Varicella zoster vírus elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a szervezetbe kerülő vírus a légutak nyirokcsomóiban (pl. garatmandula) szaporodik. Onnan néhány nap múlva a véráramba, majd a különböző szervekbe kerül. Szaporodását az agytörzs sejtjeiben folytatja, ahonnan a fertőzést követő 14. nap környékén ismét a véráramba jut, megfertőzve a bőrsejteket és kialakítva a jellegzetes tüneteket.
Tünetek: az általános tünetek (rossz közérzet, hőemelkedés, láz, izom-, has- és torokfájdalom) megjelenését követően, a 14. nap környékén megjelennek az arcon, a törzsön és a végtagokon elhelyezkedő kiütések. Ezek vizes, később gennyet tartalmazó, viszkető hólyagokká válnak, kifakadnak, majd a 2. héten pörkösödéssel gyógyulnak. A betegség jellemzője, hogy a bőrtünetek minden formája egyszerre van jelen (3. ábra). A felnőttkorban, általában 50 és 80 év között előforduló övsömör (herpes zoster) bőrtünetei a bárányhimlőéhez hasonlóan néznek ki, de csak azon idegrost által beidegzett területre (leggyakrabban a törzs egyik felén) lokalizálódik, amelyben a „megbújt” vírusok aktivizálódnak (4. ábra). A fájdalmat követően megjelenő hólyagok megfelelő kezelés esetén 2-3 hét alatt meggyógyulnak. A betegség könnyen gyógyul, a szervezet képes magától is megbirkózni vele (a nevében lévő „bárány” előtag is erre utal), de gyakran alakulnak ki szövődmények (pl. hónapokig tartó idegfájdalom, agyvelőgyulladás, a szem környékén lévő hólyagokból a vírus a szaruhártyára kerülve vakságot okozhat). A bárányhimlő leggyakoribb gyermekkori szövődménye a hólyagok elkaparása következtében kialakuló, baktériumok okozta felülfertőződés (a gyermekek körmét rövidre kell vágni) (5. ábra).
- ábra. A bárányhimlő jellegzetes bőrtünetei
4. ábra. Az övsömör lokalizált bőrtünetei
5. ábra. Felülfertőződött bárányhimlő
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, jellegzetes tünetek hiányában vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: a varicella magától gyógyul, vírus elleni (antivirális) kezelés csak legyengült immunrendszerű betegeknél szükséges. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. A szájüregben is jelentkezhetnek a bőrtünetek, ezért a szilárd, valamint a túl savas, lúgos és fűszeres ételek és italok kerülendők. A beteg a bőrtünetek elmúltáig lehetőleg maradjon otthon a vírus terjesztésének és a felülfertőzések elkerülése végett.
Megelőzés: a varicella enyhe lefolyású, magától gyógyuló betegségként nem igényelne védőoltást, a gyakori és akár súlyos szövődményei miatt azonban szükség van a vakcinációra. A bárányhimlő elleni oltóanyagok élő, gyengített vírusokat tartalmaznak, amelyek az immunrendszert ellenanyagok termelésére késztetik a betegség kialakulása nélkül. A vakcinák a kilenc hónapos és annál idősebb személyek aktív immunizálására alkalmasak. A védettség eléréséhez mindkét, hazánkban kapható védőoltás esetében két dózis szükséges. A beadást követően 15-20 nap múlva alakul ki a védettség. A bárányhimlős betegekkel közvetlen kapcsolatban lévő személyeknek (pl. családtagok, fertőzött anya újszülöttje), ha még nem estek át a fertőzésen, ún. posztexpozíciós profilaxisként Varicella zoster vírus elleni immunglobulin adható.
Teendők a beteg környezetében: a beteg a bőrtünetek elmúltáig lehetőleg maradjon otthon a vírus terjesztésének és a felülfertőzések elkerülése végett. Szükséges a légúti- és hólyagváladékkal fertőzött tárgyak folyamatos fertőtlenítése és a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- NET. Surveillance of Varicella and Herpes Zoster in Europe. Statens Serum Institut, Copenhagen, 2010. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/varicella_zoster_report_2009_euvacnet.pdf
- Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
