Írta: Szabó Rita dr.
Meghatározás: a fonalférgesség (trichinellosis) a fertőzött emlősök nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának fogyasztása következtében kialakuló, nem jellemzően emésztőszervi tünetekkel járó parazitás betegség.
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség, bár a fejlett országokban a gyakorisága nagymértékben csökkent a vágóhídi állatok kötelező állatorvosi ellenőrzésének eredményeképpen. Napjainkban azonban, a globalizációnak „köszönhetően”, újra emelkedik a gyakorisága. Elsősorban azokon a területeken fordul elő, ahol a kulináris kultúra része a sertéshús, a nyers vagy füstölt húskészítmények fogyasztása. 2014-ben 320 bejelentett eset fordult elő Európában, a fertőzések 88%-a Bulgáriában és Romániában fordult elő (1. ábra). A fonalférgesség emberről emberre nem terjed, az ember leggyakrabban akkor fertőződik, ha nyers vagy nem megfelelően hőkezelt (pl. füstölt kolbász) fertőzött sertéshúst/vaddisznóhúst fogyaszt. Lappangási ideje átlagosan 7-10 nap. Leggyakrabban a téli hónapokban (pl. karácsonyi ünnepek, vadászszezon vége) fordul elő.
- ábra. A 100 000 lakosra jutó trichinellózisok száma, Európai Unió, 2014
Kórokozó: a betegséget a Trichinella fajtái (pl. Trichinella spiralis, Trichinella britovi, Trichinella natíva), elsősorban a Trichinella spirális nevű, néhány milliméternyi fonalféreg okozza (2. ábra). A trichina a ragadozó emlősök (pl. vaddisznó és házisertés, róka, vándorpatkány) és madarak (pl. galamb) bélcsatornájában és izomzatában élősködik.
- ábra. A Trichinella spirális elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: az emberi szervezetbe a trichinella fertőzött, lárvákat tartalmazó nyers vagy elégtelenül hőkezelt (sertés)hús vagy az abból készült húskészítmény (pl. kolbász, sonka) elfogyasztásával kerül be. Az emésztőnedvek hatására a lárva tokja kb. négy nap alatt megnyílik és szabaddá válva a vékonybélben alakul kifejlett féreggé. A felnőtt férgek a szaporodásuk után elpusztulnak és megemésztődnek. A fiatal lárvák „kifúrva” magukat a vér- és nyirokáramlás közvetítésével az izomzatba is eljutnak, ahol a sejtekbe tokozódva inaktívvá válnak. Az akár évekig is tartó nyugalmi állapot akkor szakad félbe, ha a fertőzött állat húsát
Tünetek: a tünetek a betegség három fázisának megfelelően különböznek. A fertőzött hús fogyasztása után emésztőszervi tünetek (pl. hasi fájdalom, hasmenés, hányinger, hányás) jelentkeznek, melyek súlyossága az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos. Néhány nap elteltével a lárvák véráramba kerülését a magas láz jelzi. Kb. egy héttel később jelenik meg az izom- és ízületi fájdalom, a nagyfokú szemhéjduzzanat és az apró bevérzések, melyek jellemzően a retinán és a körmök alatt láthatók. A nyugalmi állapotban enyhébb fokú izomgyengeség és fáradtságérzés tapasztalható. A fertőzés leggyakoribb szövődményeként ideg-, valamint szív-és érrendszeri károsodás (pl. szívizomgyulladás, érelzáródás) alakulhat ki.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, valamint vérvizsgálat (specifikus ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: parazita elleni készítményekkel kezelhető. Kiegészítő terápiaként láz- és fájdalomcsillapító szerek alkalmazhatók. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat.
Megelőzés: a trichinellózis perevenciója céljából a vágóhidakon kötelező a sertéshús hatósági állatorvosok általi ellenőrzése az Európai Unió tagállamaiban. A magánvágásból származó sertés- és vaddisznóhús, valamint az azok felhasználásával készült hústermékek nyersen (pl. fasírt készítésénél a darálthús fűszerezettségének ellenőrzése) vagy a megfelelő hőkezelés nélküli (pl. füstölt kolbász) fogyasztása jelenti a legnagyobb kockázatot, ezért ezek fogyasztását kerülni kell.
Teendők a beteg környezetében: a feltehetően a fertőzött húsból fogyasztott személyek esetében kötelező a járványügyi érdekből szükséges vérvizsgálat. Diagnosztizált fertőzés esetén haladéktalanul értesíteni kell a beteg érintett lakóhelye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a fertőződés terjesztőjének felderítése és a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Felhasznált irodalom
- Trishinellosis.http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/trichinellosis/Pages/index.aspx
- European Centre for Disease Prevention and Control. Annual Epidemiological Report 2016 – Trichinellosis. [Internet]. Stockholm: ECDC; 2016 – See more at: http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/trichinellosis/annual-surveillance-data/Pages/surveillance-data.aspx#sthash.3nCSYqFY.dpuf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
