Szabó Rita dr.
Meghatározás: a háromnapos láz (exanthema subitum, hatodik betegség, roseola infantum) magas lázzal, majd kiütésekkel járó, enyhe lefolyású fertőző betegség, mely leginkább a 6 hónapos és 2 év közötti gyermekeknél fordul elő.
Epidemiológia: a fertőzésen a gyermekek kb. 90%-a átesik. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés), de indirekt kontaktussal (pl. közös használatú poharak, evőeszközök, játékok) és várandósság idején a méhlepényen keresztül is átadható a kórokozó. A beteg az átlagosan 7-14 napos lappangási időszakban fertőzésképes. Nem szezonális betegség, az év bármely szakaszában előfordulhat.
Kórokozó: a Humán Herpesvírus 6, mely kizárólag az embert betegíti meg (1. ábra). A gyógyulást követően, főként a nyálmirigyek sejtjeiben az élet végéig megmarad. Időnként, tünetmentes formában reaktiválódva a nyál újra fertőzőképessé válik.
- ábra. A Humán Herpesvírus 6 elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a vírus a felső légutak nyálmirigyeinek sejtjeiben szaporodik, majd megfertőzik a környéki nyiroksejteket. A fertőzött nyiroksejtek a nyirokkeringés révén eljutnak a különböző szervekbe (pl. központi idegrendszer), melyek megbetegedése felelős a fertőzés fő tünetének megjelenéséért.
Tünetek: a fertőzés első tünete a hirtelen fellépő magas, 39°C feletti láz, mely általában három napig tart. Ekkor a törzsön, a nyakon és a karokon rózsaszín, nem viszkető kiütések jelenhetnek meg, melyek 1-2 nap múlva elmúlnak (2. ábra). Kísérő tünetként a nyaki nyirokcsomók és a szemhéjak duzzanata, felső légúti tünetek (pl. orrfolyás) és hasmenés is előfordulhat. Szövődményként lázgörcs, súlyosabb esetben tüdőgyulladás vagy agyvelőgyulladás is kialakulhat.
- ábra. A háromnapos lázra jellemző kiütések
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, jellemző tünetek hiányában vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: néhány nap alatt magától gyógyuló betegség. Tüneti kezelésként lázcsillapítók adhatók, valamint javasolt a bőséges folyadékpótlás. Az aszpirin hatóanyagot tartalmazó gyógyszer adását kerülni kell, mert a gyermekeknél növeli a Reye-szindróma (agyvelő- és májgyulladás) kialakulásának esélyét.
Megelőzés: egyetlen módja a vírushordozók elkerülése.
Teendők a beteg környezetében: ajánlott a légúti váladékkal fertőzött tárgyak folyamatos fertőtlenítése és a gyakori kézmosás.
Felhasznált irodalom
- Agut H, Bonnafous P, Gautheret-Dejean A. Laboratory and clinical aspects of Human Herpesvirus 6 infections. Clin Microbiol Rev. 2015; 28:313-335.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
