Szabó Rita dr.
Meghatározás:a szezonálisan, járványos formában jelentkező influenza leginkább a gyermekeket érintő légúti fertőzés, a súlyosabb lefolyású, kórházi kezelést igénylő formák azonban a 65 év feletti korosztályban gyakoribb.
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség. Magyarországon az influenzajárványok gyakoriságának felmérésére 1931 óta történik adatgyűjtés, mely a 2005/2006. évi szezontól a mikrobiológiai figyelőrendszer bevonásával történik. Az influenzaszerű megbetegedésekre vonatkozó adatgyűjtés az adott év 40. hetétől kezdődően a következő év 20. hetéig tart, mely által az egész országban nyomon követhető az influenzavírusok megjelenése és terjedése. Influenzajárvány esetén az influenza/influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma az adott héten meghaladja a 15000 főt. Az influenza-surveillance adatok alapján a 2015. év elején az egész országra kiterjedő influenzajárvány alakult ki, az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma kb. 503750 fő volt. Gyakorisága a gyermekek között volt a legmagasabb (1. ábra). A kórokozó emberről emberre terjed cseppfertőzéssel, vagyis a köhögő, tüsszentő fertőzött beteg és a másik, fogékony személy között maximum 1 méter távolság van. Az influenza lappangási ideje 1-4 nap. A beteg a lappangási idő alatt, illetve a fertőzés lezajlását követő 5-7 napig fertőzőképes. Az influenzán átesett személy kórokozó változékonysága miatt nem védett egy újabb fertőzéstől. Magyarországon a járványveszély októbertől májusig tart.
- ábra. Az influenzajárvány korcsoportos megoszlása, Magyarország, 2016. 4.-11. hét
Kórokozó: az influenzavírus, melynek három típusa ismert (2. ábra). Az influenzavírus A az emberen kívül a szárnyasok (pl. vadkacsa, galamb, pulyka) és az emlősállatok (pl. sertés, kutya) között is gyakori. A súlyosabb lefolyású betegségekért és a földrészekre kiterjedő járványokért (pandémia) felelős. Az influenzavírus B enyhébb tünetekkel járó fertőzést és kisebb járványokat okoz. Az influenzavírus C leginkább a gyermekközösségeket érinti, enyhe megbetegedéseket kiváltva. Az influenzavírust burok veszi körül. Ennek felszínén a több altípussal rendelkező haemagglutinin (H1-H16) és neuraminidáz (N1-N9) fehérjék (glikoproteinek) találhatók, melyek alapján a gazdaszervezet immunrendszere felismeri a kórokozót. Az influenzavírusok jelölése a típus (A, B vagy C) és az antigenitás (H és N) alapján történik, pl. A (H3N2). A felszíni fehérjék antigenitása gyakran változik, melynek következtében az immunrendszer az újabb „találkozáskor” nem ismeri fel az influenzavírust. A változásnak kétféle módon történhet. Az antigén drift során a felszíni fehérje egy – egy aminosava változik meg, melynek következtében a megváltozott antigenitású vírus a korábbi változat ellen védett egyednél is képes enyhébb lefolyású betegséget okozni. A csak az influenzavírus A esetében megfigyelt antigen shift esetén olyan új vírustörzsek keletkezhetnek, melyek ellen a szervezet még nem védett, az immunrendszer nem képes felismerni az új vírust.
- ábra. Az influenzavírus elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: az influanzavírus a légutak hámsejtjeiben szaporodnak, azok pusztulását okozva. A vírusok újból a légutakba kerülve, a fertőzött váladékkal (pl. köhögéskor keletkező aeroszol cseppek) a külvilágba/másik fogékony szervezetbe jut.
Tünetek: hirtelen kezdődve láz, izomfájdalom, elesettség, étvágytalanság, torokfájdalom, száraz köhögés, orrdugulás vagy orrfolyás jelentkezik. A láz és az izomfájdalom néhány nap alatt megszűnik, de a köhögés és gyengeség két hétig is fennállhat. Szövődményként baktériumok okozta középfül- vagy tüdőgyulladást is kialakulhat.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, az orr-, torok felszínéről vett minta virológiai vizsgálata a tünetek megjelenését követően 48 órán belül (kórokozó izolálása), vérvizsgálat (ellenanyag kimutatása).
Kezelés: az enyhébb lefolyású influenza magától gyógyul. A tünetek enyhítésére fájdalom- és a lázcsillapítók adhatók. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat.Javasolt a bőséges folyadékpótlás és az ágynyugalom. Ha a tünetek 7 nap alatt nem gyógyulnak, illetve a tünetek súlyosabbá válnak, antivirális kezelésre is szükség lehet.
Megelőzés: a szezonális influenza elleni védőoltás a teljes influenza szezonban védelmet nyújt. Az évenkénti influenza elleni vakcinák – melyekre az influenzavírusok változékonysága miatt van szükség – tartalmazzák az előző influenza szezonban cirkuláló vírustörzsek antigénjeit. A vakcinák a hat hónapos és annál idősebb személyek aktív immunizálására alkalmasak. A védettség kialakulásához 10-14 nap szüksége. Az antivirális kemoprofilaxis alkalmazása különösen a gyermekeket ellátó intézményekben kialakult influenzajárványok megfékezésére javasolt.
Teendők a beteg környezetében: javasolt a légúti etikett betartása (köhögés és tüsszentés során az orr és a száj eltakarása – lehetőség szerint – papír zsebkendővel, könyökkel vagy felkarral), a gyakori kézmosás és szellőztetés, a váladékokkal (nyál) fertőzött tárgyak (pl. asztalok, székek, játékok), gyakran érintett felületek (pl. ajtó, kilincs, villanykapcsoló, WC-k és mosdókagylók) rendszeres fertőtlenítése. Az influenza szezon alatt fel kell hívni a szülők/családtagok figyelmét arra, hogy amennyiben légúti fertőzésre utaló tüneteik vannak, ne kísérjék a gyermekeiket az óvodába/iskolába, illetve a gyermekeket a tünetek észlelése esetén ne vigyék a közösségbe. Az immunkárosodott (pl. fehérvérűség, autoimmun betegség) betegek védelme érdekében javasolt a környezetében élő személyek oltása. Az influenza elleni védőoltásban nem részesült dolgozók esetében ajánlott a kemoprofilaxis.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Influenza (Flu) Viruses. Elérhető: https://www.cdc.gov/flu/about/viruses/index.htm
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Molnár Zs, Kaszás K, Csohán Á, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza surveillance 2015/2016. évi eredményeiről. Epinfo, 2016; 23:421-425.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
