Írta: Szabó Rita dr.
Meghatározás: a kanyaró (morbilli) a védőoltással nem védett, leginkább a gyermekeket érintő lázas, hurutos bevezető szakasszal és kiütésekkel járó fertőző betegség, mely a fertőzésnek kitett fogékony emberek közül csaknem mindenkit érint.
Epidemiológia: gyakorisága az átoltottságtól függően országonként eltérő. Európa néhány országában (pl. Románia) időnként nagyobb járványok alakulnak ki a hiányos átoltottság miatt (1. ábra). A kanyaró Magyarországon is leggyakoribb gyermekkori fertőző betegségek egyike volt, de a kötelező védőoltás bevezetését követően. szinte teljesen eltűnt (2015-ben egy kanyarós esetet sem jelentettek, 2017. márciusban két kisebb járvány fordult elő, melyekből az egyiket egy Romániából érkezett beteg okozta), de a más országokból érkező betegek a fogékony személyek (pl. oltási ellenjavallat immunhiányos betegség miatt) számára fertőzésveszélyt jelentenek. A kórokozó főként cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzött légúti váladékkal szennyezett kezek és a köhögés, tüsszögés során keletkező aeroszol közvetítésével is átadható a fogékony személyeknek. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt 4 nappal kezdődik és az elmúlásuk utáni 4. napig tart. Leggyakrabban télen és tavasszal fordul elő.
1.ábra. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Diseases Prevention and Control, ECDC) adatai a 2017. januárban jelentett kanyarós esetekről
Kórokozó: a betegség kórokozója a kizárólag az emberben előforduló morbillivírus (2. ábra). A vírus a környezeti hatásokra (pl. magas hőmérséklet, fertőtlenítőszerek) érzékeny, a gazdaszervezetből kikerülve a levegőben és a felületekre ülepedve 2 óra alatt elveszti a fertőzőképességét.
- ábra. A morbillivírus elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a vírus a légutak nyálkahártyáján vagy a szem kötőhártyáján keresztül jut a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. A kórokozó több szakaszban, egyre nagyobb számban kerül a véráramba. A bőrt és a légutakat megfertőzve váltják ki a jellegzetes tüneteket.
Tünetek: a 10-12 napos lappangási időt követő szakaszra a hurutos tünetek (orrfolyás, köhögés), a láz, a kötőhártya-gyulladás, a Koplik-folt (a száj nyálkahártyáján lévő apró, fehéres színű felrakódás) és a nyirokcsomók megnagyobbodása jellemző (3. ábra). A nem viszkető, ujjnyomásra eltűnő, gombostűfejnyi nagyságú pirosas kiütések, melyek gyakran összefolynak, általában a 14. nap körül jelennek meg a fül mögötti területen és a halántékon kezdődve, majd az arcon, a mellkason és a végtagokon is elterjednek (4. ábra). 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú válnak, majd korpázó hámlással gyógyulnak. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. A gyengébb immunrendszerű embereknél szövődmények (pl. hasmenés, középfül-, tüdő- vagy agyvelőgyulladás) is kialakulhatnak.
- ábra. Koplik-folt
- ábra. A kanyaróra jellemző kiütések
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, jellegzetes tünetek hiányában vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása).
Kezelés: a kanyaró esetében csak tüneti terápia (láz- és köhögéscsillapítók adása) lehetséges, valamint ágynyugalom és bőséges folyadékbevitel javasolt.
Megelőzés: egyetlen hatásos módja a 15 hónapos kortól kötelezően adandó, gyengített vírusokat tartalmazó védőoltás. Az oltóanyagot kombináltan adják (mumpsz és rózsahimlő ellen is védettséget ad). Az emlékeztető oltás beadása 11 éves kortól szükséges. Az oltási sorozat egész életre szóló védettséget eredményez. A kanyarós beteg környezetében lévő fogékony személyek esetében, akiknél az aktív immunizáció ellenjavallt (pl. 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők, immunhiányos betegség), 72 órán belül humán immunglobulin adása szükséges, mellyel a fertőzés enyhébb lefolyásúvá tehető.
Teendők a beteg környezetében: a beteg a tünetek elmúltáig maradjon otthon a vírus terjesztésének elkerülése végett. Javasolt a légúti etikett betartása (köhögés és tüsszentés során az orr és a száj eltakarása – lehetőség szerint – papír zsebkendővel, könyökkel vagy felkarral), a gyakori kézmosás, a váladékokkal (nyál) fertőzött tárgyak, felületek folyamatos fertőtlenítése és a rendszeres szellőztetés.
Felhasznált irodalom
- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Tájékoztatás a kanyarós megbetegedésekről. Elérhető: https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/kanyaro/tajekoztataskanyarosmegbetegedesekrol.html
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- European Centre for Diseases Prevention and Control (ECDC). Measles. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/measles/Pages/index.aspx
- European Centre for Diseases Prevention and Control (ECDC). Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
- Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.
- 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
