Írta: Szabó Rita dr.
Meghatározás:a szamárköhögés (pertussis) hetekig tartó súlyos köhögési rohamokkal járó fertőző betegség. Megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás, melynek hatékonysága az idő múlásával csökken, így az adott közösségben megjelenő fertőzés a felnőtteket is érintheti enyhébb tüneteket okozva.
Epidemiológia: az egész világon elterjedt betegség, amely a védőoltással megelőzhető betegségek által okozott halálesetek egyik leggyakoribb oka. Hazánkban 2015-ben hat esetet jelentettek (2014-ben 20 esetről történt bejelentés), melyek közül három csecsemő (két oltási koron aluli, egy részlegesen oltott) volt. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés). Az átlagosan 7-14 napos lappangási időszakot követően, vagyis a tünetek megjelenését követően a beteg már terjeszti a kórokozót. A fertőzőképes állapot a köhögési rohamok kezdetétől számított 3 hétig vagy az antibiotikumos kezelés kezdetét követő 5 napig tart. A szamárköhögésen átesett személy általában 4-20 évig tartó védettséget szerez, mely után újra megfertőződhet. Leggyakrabban a téli és tavaszi hónapokban fordul elő.
Kórokozó: a Bordatella pertussis baktérium, mely az általa termelt toxinok révén károsítja a légutak nyálkahártyájának sejtjeit (1. ábra). A kórokozó a főemlősöket (pl. gorillák) is képes megbetegíteni. Alacsony ellenálló képességének következtében a környezeti hatásokra (pl. magas hőmérséklet, fertőtlenítőszerek) érzékeny.
- ábra. A Bordatella pertussis elektronmikroszkópos képe
Patomechanizmus: a szervezetbe kerülő baktérium az alsó légutak nyálkahártyáján megtelepedve szaporodik. Termelődő toxinjai által a hámsejteket gyulladását, súlyosabb esetben elhalását okozza.
Tünetek: a fertőzés általában enyhe hurutos tünetekkel (köhögés, tüsszögés, orrfolyás) és hőemelkedéssel kezdődik. A jellegzetes tünetek (szamárbőgésre emlékeztető belégzési hang és a gyakori, főként éjszaka, spontán is megjelenhető, kontrollálatlan köhögési roham, amelyet hányás és kimerülés követ) az általános tünetek megjelenését követő egy-két hét múlva jelentkeznek. Általában 4-6 hét múlva kezdődik meg a gyógyulás, melynek során csökken a köhögési rohamok száma és súlyossága, valamint megszűnik a hányás. Ez a szakasz általában 3-6 hétig tart. Oltott gyermekeknél, illetve felnőttkorban a tünetek, valamint a betegség súlyossága és időtartama az immunrendszer erősségétől függően enyhébb lefolyású, míg az időskorban kialakuló fertőzésre a klasszikus tünetek jellemzők. Az esetleges szövődmények (pl. átmeneti légzésmegállás, kötőhártya-bevérzés, tüdőgyulladás, köldök- vagy lágyéksérv, bordatörés) előfordulása csecsemő- és fiatal gyermekkorban gyakoribb.
Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, azorr-, torok felszínéről vett minta bakteriológiai vizsgálata a betegség első három hetében az antibiotikumos kezelés megkezdése előtt, vérvizsgálat (vérkép és ellenanyag) a tünetek kezdetét követő hat héten.
Kezelés: a fertőzés antibiotikummal gyógyítható, amely enyhíti a tüneteket, valamint csökkenti a betegség súlyosságát és a fertőzőképesség időtartamát. Az antibiotikumok csak a fertőzés első három hetében hatékonyak, mert a kórokozó ennyi ideig tartózkodik a szervezetben. Emellett tüneti kezelésként az ágynyugalom biztosítása, a levegő párásítása, a köhögést kiváltó irritáló anyagok (pl. dohányfüst, por) kiküszöbölése, illetve a bőséges, kis adagokban történő folyadék- és energia bevitel ajánlott. A jelenleg kapható köhögéscsillapító gyógyszerek hatástalanok a köhögéssel szemben.
Megelőzés: a szamárköhögés védőoltással megelőzhető betegség. A pertussis elleni védőoltás, melyet a gyermekek több alkalommal ismételten megkapnak, hazánkban 1954 óta kötelező. A vakcina más betegségek elleni oltóanyagot is tartalmaz, így a torokgyík, a tetanusz, a járványos gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae okozta fertőzés ellen is véd. A védőoltás nyújtotta 3-6 évig tartó védelem lefedi a gyermekkort, amikor a legnagyobb a kórokozóval történő találkozás és súlyos szövődmények kialakulásának esélye. Mivel a fertőzést követő természetes védettség is csak néhány évig nyújt védelmet, javasolt az idősebb gyermekek és felnőttek (pl. pedagógusok, óvodapedagógusok, szülők, nagyszülők) újraoltása. A védőoltás nem 100%-os hatékonyságú, így a betegséget az oltottak is elkaphatják, de a tünetek sokkal enyhébbek lesznek. Azok a beteggel egy háztartásban élők, akiknél fennáll a fertőzés veszélye vagy a súlyos lefolyás kockázata, megelőzésként antibiotikumot kaphatnak.
Teendők a beteg környezetében: a beteggel érintkezett, oltatlan vagy életkoruknak megfelelően csak részben oltott gyermekeket a bölcsődék, óvodák, bentlakásos gyermekintézmények és iskolák látogatásától 14 napra el kell tiltani. Javasolt a légúti etikett betartása (köhögés és tüsszentés során az orr és a száj eltakarása – lehetőség szerint – papír zsebkendővel, könyökkel vagy felkarral), a gyakori kézmosás, a váladékokkal (nyál) fertőzött tárgyak, felületek folyamatos fertőtlenítése és a rendszeres szellőztetés.
Felhasznált irodalom
- Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módszertani levele a 2017. év védőoltásokról. Egészségügyi Közlöny, 2017; 66: 2184-2216.
- Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
- Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
- Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
- Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
- Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekr
