Tetvesség

Meghatározás: a tetvesség (pediculosis) viszketéssel járó betegség, mely – bár minden életkorú embert érinthet – leggyakrabban a közösségbe járó kisgyermekeknél és az elhanyagolt körülmények között élőknél fordul elő.

Epidemiológia: a tetvességet a megfelelő személyi higiéné mellett is bárki elkaphatja (pl. tömegközlekedési eszközön történő utazás). Kizárólag emberről emberre terjed – a tetű fajától függően – közvetlen érintkezéssel (pl. a fejek összedugásával járó tevékenységek, családtagok együttélése, szexuális kontaktus). A közös használatú textíliák (pl. ruházat, ágynemű, törülköző, bútorzatok huzata) és tárgyak (pl. fésű) is elősegítik a terjedést. A fertőzés után a későbbiekben bármikor újra előfordulhat a tetvesség.

Kórokozó: a szárnyatlan, vérszívó fej-, ruha- vagy lapostetű. A külső behatásokkal (pl. szárazság, napokig való vízben tartózkodás, alacsony hőmérséklet) szemben ellenálló, a magas, 50°C feletti hőmérsékletre érzékeny. A hőmérséklet ingadozására érzékeny, ezért egyenletes hőmérsékletű (30°C körüli) tartózkodási helyet keres. Az éhezést rosszul viseli, a környezetbe jutva táplálék nélkül pár nap alatt elpusztul. A kb. 2,5-4,5 mm méretű fejtetű (Pediculus humanus capitis) színét a haj színének megfelelően változtathatja. Kerüli a fényt, ezért ritkán látható. Főleg a fejbőr széli részén, a fül mögötti és a tarkótáji területeken látható. A kifejlett állapotban 2,5-4,5 mm-t elérő ruhatetű (Pediculus humanus humanus) a ruházat (pl. fehérnemű) belső, testtel érintkező felületén, a ráncok, varrások mentén tartózkodik. Csak a vérszívások alkalmával található a testen. Ha a testhőmérséklet emelkedik, a testfelszín közeléből a külső ruharétegekbe vándorol. A levetett és kihűlt ruházatot elhagyva új „gazdát” keres. A kb. 1-2,5 mm nagyságú lapostetű (Pthirius pubis) a szeméremszőrzetben, de bármely testszőrzettel fedett testrészen (pl. hónalj, hasfal, végtagok) és alkalmilag a szemöldökön, szempillán is megtalálható. Napokig egyhelyben tartózkodva ugyanarról a helyről szív vért. 

Patomechanizmus: a tetű véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó nyála az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, gyulladást és allergiát okozhat. Az utóbbi egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.

Tünetek: mindhárom esetben a legjellemzőbb tünet az erős viszketés. A vakarás következtében bőrfertőzés alakulhat ki. 

Vizsgálatok: orvosi/védőnői szűrővizsgálat a serkék és a mozgó alakok (pl. lárvák) észlelésére.

Kezelés: a fejtetves gyermek kezelése a szülő feladata és kötelessége, ezért amennyiben a védőnő/orvos az elvégzett szűrővizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, erről a szülőt az osztályfőnökön keresztül írásban értesíti, hogy a szükséges kezelés otthon megtörténjen. A tetvesség kezelése külsőleg alkalmazandó tetűirtó szerekkel történik, melyek – készítményenként különböző időtartam alatt – mind a mozgó alakokat, mind a kifejlett tetveket elpusztítják. Fejtetvességnél a hajszálon megtapadt életképtelen serkék sűrű fogazatú fésűvel (esetleg körömmel lehúzással vagy hajvágással) távolíthatók el. A viszketést okozó allergiás reakciót belsőleg antihisztaminnal, helyileg pedig kortikoszteroid tartalmú kenőcsökkel lehet csökkenteni.

Megelőzés: a megfelelő és rendszeres személyi higiéné megakadályozhatja a tetű terjedését. A nevelési-oktatási intézményekben a tanév kezdetén, majd az óvodákban és az általános iskolákban a tanév folyamán negyedévente, a középfokú oktatási intézményekben pedig szükség esetén szűrővizsgálatokat kell végezni. A vizsgálat az emberi jogok tiszteletben tartásával történhet, amihez megfelelő helyiség szükséges. Az érintett osztályokban kéthetenként addig kell ismételni, amíg három egymást követő vizsgálat eredménye alapján megállapítható a tetűmentesség. Az ismételten kiszűrt gyermeket a védőnőnek/orvosnak név szerint jelentenie kell a Kormányhivatal népegészségügyi kistérségi intézetének, amely gondoskodik a tetves gyermek környezetére kiterjedő vizsgálatokról és szükség esetén a tetves családtagok kezeléséről.

Teendők a beteg környezetében: a szűrővizsgálatot és szükség esetén a tetvetlenítést ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy közvetlen környezetére és a vele rendszeresen érintkező személyekre (pl. munka- és tanulótársak) is. Az érintett személy köteles magát alávetni a tetvesség felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedéseknek. A tetű irtása és a használati tárgyak (pl. fésű, hajkefe, törülköző) – szükség esetén a textíliák – fertőtlenítése (mosás és vasalás) az érintett személy vagy törvényes képviselőjének feladata. Ha kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor az egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője jár el. A használati tárgyakon lévő fejtetvek a tetűirtószerben történő áztatással elpusztíthatók. 

Felhasznált irodalom

  • Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013. 
  • Erdős Gy, Ferenczné A, Gergely B. 3. módszertani levél a tetvesség elleni védekezésről. Epinfo, 2012; 19:2. különszám
  • Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
  • Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
  • Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998. 
  • 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

 

1