Vérhas

Írta: Szabó Rita dr.

Meghatározás: a vérhas (bakteriális dysenteria, shigellosis) véres, nyákos hasmenéssel, magas lázzal és hasi görcsökkel járó, enyhébb vagy súlyosabb kiszáradást okozó fertőző betegsége, mely minden életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a 2 és 4 év közötti kisgyermekeknél fordul elő.

Epidemiológia: az egész világon gyakori fertőző betegség. Magyarországon 2015-ben összesen 137 esetet jelentettek. A kórokozó a fertőzött széklettel szennyezett kezek, tárgyak (pl. közös használatú evőeszközök, játékok), élelmiszerek (pl. zöldségek, gyümölcsök), valamint ivó-és fürdővíz közvetítésével terjed. Lappangási ideje 1-7 nap között van. A fertőzés átvészelését követően csak rövid ideig tartó immunitás alakul ki. Leggyakrabban a nyári és őszi hónapokban fordul elő.

Kórokozó: a Shigella nemzetség négy alcsoportja (Shigella sonnei, Shigella flexneri, Shigella dysenteriae és Shigella boydii), melyek közül a leggyakoribbak a Shigella sonnei és a Shigella flexneri általi fertőzések, míg a legsúlyosabb megbetegedéseket a Shigella dysenteriae okozza (1. ábra). Ezek a baktériumok a környezeti hatásokra érzékenyek. Számukra az emberi bélrendszer savtartalma és hőmérséklete az ideális, ezért a külvilágban csak rövid ideig életképesek.

  1. ábra. A Shigella sonnei elektronmikroszkópos képe

Patomechanizmus: a baktérium az általa termelt enzim segítségével feloldja a vastagbél hámsejtjeit, a kórokozó pedig a hámsejtek alatti szövetrétegben megtelepedve szaporodik, mellyel a vastagbél gyulladását okozza.

Tünetek: az általános bevezető tüneteket (pl. gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, fejfájás) követően láz és hasi görcsök kíséretében napi többszöri (5-20 alkalom), kis mennyiségű véres, nyákos, édeskés szagú hasmenés jelentkezik. A tünetek általában 3-7 napig tartanak. Súlyosabb esetben a hasmenés és a hányás okozta folyadék- és sóvesztés következtében a kisgyermekek könnyen kiszáradhatnak. Ennek tünete a bágyadtság, az aluszékonyság, a száraz bőr és nyelv, az aceton-szagú lehelet és a vizelet mennyiségének csökkenése. A szövődmények (pl. ízületi-, húgycső- és kötőhártya gyulladással, valamint nyálkahártya- és bőrelváltozásokkal járó Reiter-szindróma) ritkák.

Vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat, a hasmenéses székletminta laboratóriumi vizsgálata.

Kezelés: a fertőzés antibiotikumokkal gyógyítható, amely lerövidíti a fertőzés időtartamát, valamint csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát és a tünetmentes ürítők számát. Emellett fontos a bő folyadékbevitel, az ásványi anyagok pótlása (a gyógyszertárakban kapható „orális rehidráló folyadék” tartalmazza a szervezet egyensúlyához szükséges ásványi anyagokat), a megfelelő táplálás (fűszer- és rostszegény étrend) és az utógondozás. A bél mozgását gátló („székletfogó”) gyógyszerek adása nem javasolt, mert megakadályozza a kórokozók mielőbbi kiürülését a bélrendszerből. A súlyosan kiszáradt gyermekek esetén, akik szájon keresztül nem képesek folyadékot fogyasztani, kórházi kezelés (infúzió) válhat szükségessé.

Megelőzés: mivel a baktériumok leginkább a széklettel való érintkezés útján terjednek, ezért a megelőzés a személyi higiéné (pl. rendszeres kézmosás) betartásával és az élelmiszerek megfelelő előkészítésével (pl. a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztás előtti alapos mosása) lehetséges.

Teendők a beteg környezetében: a beteg a tünetek elmúltáig lehetőleg maradjon otthon a kórokozó terjesztésének elkerülése végett. Az elkülönítés addig tart, amíg a klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett bakteriológiai székletvizsgálat két egymást követő napon negatív eredményt nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldásával egyidejűleg a gyógyult egyént járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt bakteriológiai vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A hét napi időtartamra járványügyi ellenőrzés alá vont egyének és a velük közvetlen kapcsolatban álló személyeket el kell tiltani a 0-6 éves gyermekközösségek látogatásától és a gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől (pl. étkeztetés) a negatív eredményt adó székletvizsgálatig. A 0-6 éves gyermekközösségekben előforduló járvány esetén a hét napos felvételi zárlat elrendelése mellett a gyermekek és a dolgozó székletvizsgálatát is el kell végezni. Szükséges a váladékokkal (hányás, hasmenés) szennyeződött vagy szennyeződhetett tárgyak, felületek, textíliák folyamatos fertőtlenítése és a gyakori fertőtlenítő kézmosás (főleg az étkezések előtt és a WC-használat után).

Felhasznált irodalom

  • Barcs I, Szalka A.: Mikrobiológia. Fertőző gondolatok. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2013.
  • Csohán Á, Krisztalovics K, Molnár Zs, et al. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
  • Systematic review on the incubation and infectiousness/shedding period of communicable diseases in children. ECDC, Stockholm, 2016. Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/systematic-review-incubation-period-shedding-children.pdf
  • Ludwig E, Szalka A. (szerk.). Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
  • Maródi L. (szerk.). Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015.
  • Murray PR, et al. (eds.). Medical microbiology. Mosby, 1998.
  • 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

 

 

A Belügyminisztérium támogatásával megjelent tartalom