Szerzők: Dr. Szabó Rita, Dr. Kurcz Andrea
A bentlakásos szociális intézményekben előforduló fertőzések jelentős népegészségügyi problémát jelentenek, de a megelőző és járványügyi tevékenységeikre vonatkozó adatok korlátozottak. Célunk a hazai bentlakásos szociális intézmények járványügyi és higiénés tevékenységeinek felmérése volt. 2015. január 1. és 2015. december 31. között a Nép egész ségügyi Szakigazgatási Szervek munkatársai töltötték ki a papír-alapú kérdőíveket. Az adatok elemzésére deszkriptív statisztikai módszert alkalmaztunk. A bentlakásos szociális intézmények 43%-a vett részt a felmérésben. Ezen intézményekben a fertőzések (70%) és az antimikrobiális szerek használata (66%) gyakoriak, ugyanakkor csupán 28%-uk végezett infekciókontroll tevékenységet a vizsgálatot megelőző évben. Az eredményeink alapján szükség van az infekciókontroll képzések, irányelvek és programok mielőbbi bevezetésére ezen intézményekben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (United Nations, UN) demográfiai előrejelzése szerint az elkövetkező évtizedekben az Európai Unió (European Union, EU) népességszámában jelentős mértékű csökkenés következik be (2000: 728 millió fő, 2050: 597 millió fő), mely együtt jár a népesség átlagos életkorának és a születéskor várható átlagos élettartamának növekedésével, vagyis a népesség idősödésével [1]. 2005 és 2013 között az EU tagállamaiban a 65 éven felüli lakosság aránya a teljes populációban 1,6%-kal emelkedett, 2030-ra pedig ez az arány 23,9% lesz [2]. A hazai demográfia változások vizsgálata során szintén megfigyelhető az európai tendencia: az időskorúak aránya jelentősen emelkedett (2005: 15,6%; 2014: 17,9%), 2030-ra pedig hazánk népességének kb. 21,9%-a 65 évnél idősebb lesz [3-4]. Az időskorral összefüggő változások (pl. mozgáskorlátozottság, krónikus betegségek) miatt ellátásra, segítségre szoruló em berek tartós gondozására létrehozott bentlakásos szociális intézményekben (65%-ban idősek otthona) ellátottak száma is jelentősen emelkedett: míg 2000-ben csak 63 458, 2013ban már több mint 80 000 személyt láttak el ezen intézményekben [3]. Az egyre nagyobb mértékben kibővülő szociális ellátórendszer számos járványügyi problémával (pl. szoros kontaktus, az idősek fogékonysága a fertőzések iránt, multirezisztens kórokozók terjedése, preventív intézkedések hiánya) is szembesül [5]. Európában a 21. század első évtizedének végéig kevés figyelmet fordítottak a szociális intézmények ellátottjainál kialakuló fertőzésekre, az antimikrobiális szerek használatára és a járványügyi, megelőző intézkedések meglétére. A probléma súlyosságával és az adatok hiányával szembesülve az Európai Betegségmegelőzési és Járvány ügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) koordinálásával 2010-ben végezték először az EU tagállamokban ezek felmérését, melyet 2013-ban még több ország részvételével megismételtek [6-8]. Jelen célkitűzésünk az volt, hogy az alap- és szakápolási feladatokat ellátó bentlakásos szociális intézmények reprezentatív felmérése segítségével átfogó képet kapjunk ezen intézmények járványügyi és higiénés tevékenységeiről a nemzeti szinten szükséges iránymutatások, szabályozások kezdeményezéséhez.
MÓDSZER
A Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveinek (NSZSZ) 2015. évi kiemelt munkatervi feladata volt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által nyilvántartott alap- és szakápolási feladatokat ellátó bentlakásos szociális intézmények (pl. idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, fogyatékosok otthona) járványügyi és higiénés tevékenységeinek felmérése. Az adatok gyűjtése papíralapú kérdőív segítségével történt 2015. január 1. és december 31. között. A kérdőív ben az általános adatok (pl. az intézmény típusa és tulajdonosa, az intézmény vezetőjének végzettsége, működési engedély megléte szakápolási tevékenységek végzésére, működési adatok) mellett információkat gyűjtöttünk az intézményi infekciókontroll tevékenységekről (pl. infekciókontroll szakember alkalmazása, végzett tevékenységek, kézhigiéné, védőoltások), a mikrobiológiai vizsgálatokról, valamint az antimikrobiális szerek használatáról és a fertőzések előfordulásáról. Az adatok elemzése során deszkriptív statisztikai módszert alkalmaztunk, mely a kategorikus változók esetén az esetszámot (%), folytonos változók esetén pedig az átlagon kívül a terjedelmet (minimum és maximum értékek) is tartalmazta. Az adatok bevitele és elemzése az EpiData 3.1 statisztikai program használatával történt.
EREDMÉNYEK
A felmérés időtartama alatt összesen 546 (43%) kérdőív érkezett vissza. A szociális intézmények többsége idősek otthona (67,4%) volt, jellemzően állami fenntartással (52,7%). A férőhelyek átlagos száma 74 (terjedelem: 10-720 férőhely) volt a felmérést megelőző évben. Elkülönítésre is alkalmas egyágyas szobával az intézmények 65,2%-a rendelkezett. Az átlagos ágykihasználtság 97,9% volt. A közvetlen ellátást végző dolgozók átlagos száma 21 volt az elmúlt évben, így egy dolgozó három ellátott ápolását végezte. A vezetők 71%a szociális végzettséggel rendelkezett. Szakápolási tevékenységet a szociális intézmények 22%-a végzett.
Infekciókontroll tevékenységek
A szociális intézmények 27,8%-ában végeztek infekciókontroll tevékenységet az elmúlt évben, jellemzőbben az állami fenntartású (55,9%) intézményekben. A leggyakrabban végzett infekciókontroll tevékenység a kézhigiéné (oktatás, ellenőrzés) (52%), a védőoltások menedzselése (18,4%), valamint a takarítás és fertőtlenítés (6,6%) volt. Az infekciókontroll tevékenységek intézménytípusok szerinti megoszlása az 1. ábrán látható.
Az egyéb tevékenységek 12%-a az infekciókontroll vonatkozásában nem volt releváns (pl. decubitus ellátása, Parkinson-kóros beteg ellátása, újraélesztés, étkeztetés, gyógyszerelés, halott fertőtlenítése).
Infekciókontroll tevékenységeket végző személy/személyek
A szociális intézmények 44,3%-ában alkalmaznak infekciókontroll feladatokkal megbízott szakembert, ami meglepő eredmény ahhoz képest, hogy ezen intézményeknek csupán 27,8%-ában végeznek infekciókontroll tevékenységet (2. ábra). Az infekciókontroll feladatokkal megbízott személyek szakképzettségének intézménytípusonkénti megoszlása a 3. ábrán látható.
Tevékenységüket 92,9%-ban az intézmény saját alkalmazottjaként, részmunkaidőben (56,7%) végzik.
Kézhigiéné
Alkoholos kézfertőtlenítő szert a szociális intézmények 69%-ában használtak, leginkább a pszichiátriai betegek otthonaiban (71,4%), legkevésbé pedig a fogyatékosok otthonaiban (53,3%). Felhasznált mennyisége átlagosan 31,2 liter (1-514 liter) volt a vizsgálatot megelőző évben. Az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések átlagos száma 1,3 (terjedelem: 0-10,8 kézfertőtlenítés/dolgozó/nap) volt. Ez a tevékenység az integrált intézményekben volt a legkevésbé gyakori (0,9 kézfertőtlenítés/dolgozó/nap). Fertőtlenítő hatású folyékony szappant a résztvevő intézmények 91,6%-ában használtak. Ennek használata jóval gyakoribb volt az integrált intézményekben (97,9%), míg a pszichiátriai betegek otthonaiban kevésbé volt jellemző (85,7%). A vizsgált intézményekben átlagosan 98,9 liter (1-850 liter) fertőtlenítő hatású folyékony szappant használtak fel. Az egy dolgozóra jutó napi fertőtlenítő kézmosások átlagos száma 2,5 (terjedelem: 018,3 fertőtlenítő kézmosás/dolgozó/nap) volt, mely a pszichiátriai betegek otthonaiban volt a legalacsonyabb mértékű (1,4 fertőtlenítő kézmosás/dolgozó/nap). A dolgozók alacsony kézhigiénés hajlandósága mellett további problémát jelent, hogy a kézfertőtlenítésre és a fertőtlenítő kézmosásra nem minden esetben használták a megfelelő szert (pl. mindkét tevékenységre alkalmaztak eszköz– és felületfertőtlenítő szereket vagy bőrfertőtlenítő sprayt). Enterális fertőzés, járvány esetén pedig a szociális intézmények 3%-ában arra kérték a dolgozókat, hogy a kezeiket nátrium-hipoklorit oldatával fertőtlenítsék.
A fentebb említettek elkerülésére évente legalább egy továbbképzést kellene szervezni a dolgozók számára, azonban a szociális intézményeknek csupán 52%-ában szerveztek dokumentált továbbképzést a kézhigiénével kapcsolatban a felmérést megelőző évben.
Védőoltások
Annak ellenére, hogy azon intézményekben, ahol végeztek infekciókontroll tevékenységet, a védőoltások menedzselése volt a harmadik leggyakoribb tevékenységtípus, ennek ellenére a dolgozók és az ellátottak átoltottságának aránya alacsony. A dolgozók esetén a hepatitis B elleni védőoltás megléte gyakoribb (62%), mint a szezonális influenza elleni oltás (24%). Az ellátottak vonatkozásában fordított a helyzet: a szezonális influenza elleni oltás (64%) jellemzőbb, mint a hepatitis B elleni védőoltás (2,6%). A meningococcus és a pneumococcus ellen beadott ajánlott védőoltások aránya mind a dolgozók (0,1% és 0%), mind az ellátottak (0,02% és 0,005%) körében rendkívül alacsony mértékű.
Mikrobiológiai vizsgálatok
Mikrobiológiai vizsgálatokat a szociális intézmények 39,4%-ában végeztek a felmérést megelőző évben az antimikrobiális terápia megkezdését megelőzően. A legjellemzőbb mikrobiológiai vizsgálat a széklet (30%), a vizelet (22%), valamint a sebváladék (7%) tenyésztése volt. A széklet mikrobiológiai vizsgálata során a leggyakrabban kitenyészett kórokozó a Clostridium difficile, a calicivírus és a rotavírus volt. A vizelet esetében az Escherichia coli, az Enterococcus spp. és a Pseudomonas spp., míg a sebváladék tenyésztése során a Staphylococcus aureus (zömében methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus, MRSA), a Pseudomonas spp. és az Escherichia coli volt a legjellemzőbb mikroorganizmus.
Antimikrobiális szerek használata
A szociális intézmények 65,8%-ában alkalmaztak antimikrobiális szereket, melyek leggyakoribb csoportját a béta-laktám antibiotikumok (34%), a quinolon antibiotikumok (29%), valamint a makrolidok, lincosamidok és streptograminok (13%) tették ki. MRSA előfordulása esetén az intézmények 5%-ában alkalmaztak dekolonizációs kezelést. Ez leginkább antimikrobiális kezelés (nem kombinációban alkalmazott trimethoprim) (77%) volt. Kevésbé volt jellemző, hogy dekolonizációs kezelésként kézfertőtlenítő szert (15%), klóros felületfertőtlenítő szert (8%), valamint eszközfertőtlenítő szert (4%) alkalmaztak.
Fertőzések előfordulása
A vizsgálatot megelőző évben a szociális intézmények 69,9%-ában fordult elő fertőzés az ellátottjaik körében. A légúti fertőzések (88%) (68%-ban alsó légúti fertőzések), a húgyúti fertőzések (76%), illetve a bőr- és lágyrész fertőzések (28%) voltak a leggyakoribbak. Az intézmények válaszai alapján a fertőzések 8%-át Clostridium difficile, 4%-át calicivírus, 3%-át MRSA, 1%-át pedig egyéb multirezisztens kórokozó okozta. E kórokozók gyakoriságára már a fertőzések előfordulására vonatkozó kérdések feltevése előtt is rákérdeztünk a kézhigiéné és a takarítás (eredményeinek ismertetése meghaladja a kézirat megengedett méretét) kérdéscsoportoknál (pl. Milyen kézhigiénés terméket használnak Clostridium difficile okozta fertőzés esetén?). Ez alapján a fentebb leírt kórokozók jóval gyakrabban fordultak elő: a szociális intézmények 59%-ában a Clostridium difficile és/vagy a calicivírus, 52%-ában az MRSA, 51%-ában az egyéb multirezisztens kórokozó okozott problémát.
MEGBESZÉLÉS
Felmérésünk eredménye szerint a fertőzések – főleg a légúti fertőzések – gyakoriak a szociális intézmények ellátottjai körében. Ez a tendencia hasonlít az európai és északamerikai szociális intézményekben tapasztalt eredményekhez, ahol szintén a légúti, a húgyúti, valamint a bőr- és lágyrész fertőzések a leggyakoribbak [6, 9-12]. A hazai szociális intézményekben is kiterjedt az antimikrobiális szerek használata, mely az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához vezethet, így hozzájárulva a multirezisztens kórokozók (pl. MRSA) megjelenéséhez ezen intézményekben [5, 13-16]. Mikrobiológiai vizsgálatokat a szociális intézmények 39,4%ában végeztek, mely az antimikrobiális terápia megkezdését megelőzően nem minden esetben történt meg. Az empirikus antibiotikum terápia alkalmazása esetén azonban számos kedvezőtlen hatással kell számolni (pl. gyógyszer-toxicitás, antimikrobiális rezisztencia, gyógyszerköltségek emelkedése). A terápiás célból felírt második leggyakoribb antibiotikum-csoport a quinolon volt, mely más észak-amerikai és európai szociális intézményekben is hasonló eredményt mutat [14, 17-19]. Az antibiotikumok, kiemelten a quinolonok túlzott használata – a megfelelő alkalmazás ellenére is – kockázatot (pl. Clostridium difficile infekció, gyógyszer-kölcsönhatások, romló vese- és májműködés) jelentenek az zömében idős ellátottak számára [20-23]. Ezek ellenére a fertőzések és a multirezisztens kórokozók megelőzésében kulcsszerepet játszó infekciókontroll tevékenységekre (pl. surveillance, kézhigiéné, védőoltások, oktatások) csak néhány hazai szociális intézményben fordítanak kellő figyelmet. Ez más európai szociális intézményekre sem jellemző [6, 24-26]. A szociális intézményeink 27,8%-ában végeznek infekciókontroll tevékenységet, azonban meglepő módon 44,3%-ban alkalmaznak infekciókontroll feladatokkal megbízott szakembert, akik legfőbb feladata a kézhigiénés tevékenységek oktatása és ellenőrzése, a védőoltások menedzselése és a takarítás, fertőtlenítés ellenőrzése. További problémát jelent, hogy e személyek (pl. takarító, diplomás ügyvezető, mentőápoló, mentálhigiénés asz szisz tens) túlnyomó részének nincs infekciókontroll szakképzettsége (3. ábra). A fertőzések megelőzésének egyik legolcsóbb és legegyszerűbb módszere a megfelelő módon és gyakorisággal végzett kézhigiéné (kézfertőtlenítés, fertőtlenítő kézmosás). A tényleges hatékonyság eléréséhez a dolgozók hajlandóságának (compliance) legalább az 50%-ot el kell érnie [27]. Szakirodalmi adatok alapján a szociális intézményekben dolgozók kézhigiénés hajlandósága nagyon alacsony (4-25,7%) [28-33]. Hazánkban még ennél is alacsonyabb: egy 2015-ben végzett vizsgálat alapján 1,2% volt [34]. Jelen felmérés eredménye szerint egy dolgozó naponta átlagosan 1,3 alkalommal végez kézfertőtlenítést, míg a fertőtlenítő kézmosást 2,5-szer végzi el. A legfontosabb védőoltásokkal kapcsolatban az alacsony mértékű átoltottság jellemző ezekben az intézményekben. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 75%-os átoltottsági célkitűzése az influenza elleni védőoltás vonatkozásában sem a dolgozók (24%), sem az ellátottak (64%) körében nem teljesült az elmúlt évben. Történt ez annak ellenére, hogy a kockázati csoportok (pl. 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül) és e kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek (pl. az egészségügyi és szociális intézmények dolgozói) számára a védőoltás minden évben térítésmenetesen rendelkezésre áll [35]. A hazai szociális intézmények dolgozóinak és ellátottjainak átoltottsági aránya hasonlít az észak-amerikai és európai országok eredményeihez: a dolgozók átlagos átoltottsági aránya 0-38%, az ellátottaké pedig 84-88% között van [36-38]. A védőoltásokkal kapcsolatos tevékenységek (pl. tanácsadás, oltások beadása) végrehajtásában a háziorvosok szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír. A fentiekből következik, hogy az infekciókontroll rendkívül fontos intézményi feladat, mely egyrészt növeli az ellátottak és a dolgozók biztonságát, valamint csökkenti az anyagi kiadásokat, másrészt előnyös befolyással bír az ellátást végző intézmény megítélésére. Hazánkban jelenleg csak a járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetek és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók számára vannak rendeletben meghatározott követelmények az infekciókontroll tevékenységek vonatkozásában (pl. infekciókontroll szakemberek száma, kötelezően jelentendő fertőzések) [39]. A fertőzések, az antimikrobiális szerek és a multirezisztens kórokozók gyakorisága miatt azonban a szociális intézményekben is hasonló előírások szükségesek.
KÖVETKEZTETÉS
A felmérés magas részvételi aránya miatt a fertőzések, az antimikrobiális szerek és a multirezisztens kórokozók gyakoriságára, valamint az infekciókontroll tevékenységekre vonatkozó eredmények reprezentatívan tükrözik a hazai szociális intézmények helyzetét. Intézményi szinten a vezetők felelőssége, hogy az intrinsic (pl. az ellátottak immunrendszerének csökkent működése) és extrinsic (pl. az ellátás fertőzési kockázata) tényezőket figyelembe véve milyen infekciókontroll tevékenységeket valósítanak meg a fertőzések megelőzése, gyakoriságának csökkentése, illetve a minőségi ellátás érdekében. Döntéshozói szinten – a reprezentatív eredmények figyelembe vételével – módszertani útmutatók, irányelvek (pl. az idős ellátottak speciális igényeit figyelembe vevő antibiotikum stewardship) és jogi szabályozások (pl. az infekciókontroll tevékenységek minimumfeltételei) kidolgozására és bevezetésére van szükség. 3. ábra Az infekciókontroll tevékenységekkel megbízott szakemberek végzettsége a hazai bentlakásos szociális intézményekben, 2015 * Egyéb végzettség: diplomás ügyvezető, gyógytornász, mentő ápoló, védőnő, takarító (!!!), minden dolgozó (!!!), műtős szakaszszisztens, mentálhigiénés asszisztens, foglalkozás-egészségügyi szakápoló.
IRODALOMJEGYZÉK
[1] United Nations: World population in 2300. 2004. Available from: http://www.un.org/esa/population/publications/longrange2/longrange2.htm
[2] European Commission: Europe in figures – Eurostat yearbook. 2015. Available from: http://ec.europa.eu/eurostat/ statistics-explained/index.php/Europe_in_figures__Eurostat_yearbook
[3] Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország, 2014. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2015, 18-19., 62-66.
[4] Földházi E: Magyarország népességének várható alakulása 2011-2060 között, Demográfia, 2013, 56(2-3), 105-143.
[5] Stánitz É, Tompity T, Ungvári E, et al.: MRSA-kolonizáció felderítése időskorúak otthonában, LAM, 2013, 23(3-4), 198-202.
[6] European Centre for Disease Prevention and Control: Point prevalence survey of healthcare-associated infections and antimicrobial use in European long-term care facilities. Available from: http://www.ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/healthcare-associated-infections-pointprevalence-survey-long-term-care-facilities-2013.pdf
[7] Szabó R, Böröcz K: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum-használat prevalencia vizsgálata a hosszú ápolási idejű intézményekben, Családorvosi Fórum, 2012, 12(5-6), 34-36.
[8] Szabó R, Böröcz K: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, antibiotikum-használat és infekciókontroll a szociális intézményekben – A HALT-2 projekt hazai eredményei, Epinfo, 2013, 20(42), 469-473.
[9] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A et al.: Prevalence and determinants associated with healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010, Euro. Surveill, 2012, 17, pii=20252.
[10] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in Frankfurt am Main, Germany, January to March 2011, Euro. Surveill, 2012, 17, pii=20256.
[11] Dwyer LL, Harris-Kojetin LD, Valverde RH et al.: Infections in Long-Term Care Populations in the United States, J. Am. Geriatr. Soc, 2013, 61(3), 341-349.
[12] Roche FM, Donlon S, Burns K: Point prevalence survey of healthcare-associated infections and use of antimicrobials in Irish intellectual disability long-term care facilities: 2013, J. Hosp. Infect, 2016, 93(4), 410-417.
[13] Jans B, Schoevaerdts D, Huang TD et al.: Epidemiology of multidrug-resistant microorganisms among nursing home residents in Belgium, PLOS. ONE, 2013, 8(5), e64908.
[14] Szabó R, Böröcz K: Antimicrobial use in Hungarian longterm care facilities: High proportion of quinolone antibacterials, Arch. Gerontol. Geriatr, 2014, 59(1), 190-193.
[15] Aschbacher R, Pagani E, Confalonieri M, et al: Review on colonization of residents and staff in Italian long-term care facilities by multidrug-resistant bacteria compared with other European countries. Antimicrobial. Resist. Infect. Control, 2016, 5, 33.
[16] Verhoef L, Roukens M, de Greeff S et al.: Carriage of antimicrobial-resistant commensal bacteria in Dutch long-termcare facilities, J. Antimicrobial. Chemother, 2016, 71(9), 2586-2592.
[17] Pakyz AL, Dwyer LL: Prevalence of Antimicrobial Use among United States Nursing Home Residents: Results from a National Survey, Infect. Control. Hosp. Epidemiol, 2010, 31(6), 661-662.
[18] Petterson E, Vernby A, Moltstad S et al.: Infections and antibiotic prescribing in Swedish nursing homes: A cross-sectional study. Scand. J. Infect. Dis., 2008, 40(5), 393-398.
[19] D’Agata E, Mitchell SL: Patterns of antimicrobial use among nursing home residents with advanced dementia. Arch. Intern. Med., 2008, 168(4), 357-362.
[20] Ziakas PD, Joyce D, Zacharioudakis IM, et al: Prevalence and impact of Clostridium difficile infection in elderly residents of long-term care facilities, 2011. Med (Baltimore). 2016, 95(31), e4187.
[21] McClean P, Hughes C, Tunney M et al.: Antimicrobial prescribing in European nursing homes. J. Antimicrob. Chemother., 2011, 66(7), 1609-1616.
[22] Reeves JS, Evans ME, Simbart LA et al.: Clostridium difficile Infections in Veterans Health Administration Long-Term Care Facilities, Infect. Control. Hosp. Epidemiol, 2016, 37(3), 295-300.
[23] Moro ML, Mongardi M, Marchi M, et al.: Prevalence of longterm care acquired infections in nursing and residential homes in the Emilia-Romagne region, Infect, 2007, 35(4), 250-255.
[24] Haley RW, Culver DH, White JW et al.: The efficacy of infection surveillance and control programs in preventing nosocomial infections in U.S. hospitals, Am. J. Epidemiol, 1985, 121(2), 182-205.
[25] Morrison J: Health Canada, Nosocomial and Occupational Infections Section. Development of a resource model for infection prevention and control programs in acute, long term, and home care settings: conference proceedings of the Infection Prevention and Control Alliance, Am. J. Infect. Control, 2004, 32(1), 2-6.
[26] O’Boyle C, Jackson M, Henly SJ: Staffing requirements for infection control programs in US health care facilities: Delphi project, Am. J. Infect. Control, 2002, 30(6), 321-333.
[27] Austin D, Bonton M, Weinstein R, et al.: Vancomycin-resistant enterococci in intensive-care hospital setting: Trans mission dynamics, persistence, and the impact of infection control programs. Proc. Natl. Acad. Sci., 1999; 96: 69086913.
[28] Pan A, Domenighini F, Sognorini L, et al.: Adherence to hand hygiene in an Italian long-term care facility, Am. J. Infect. Control, 2008, 36(7), 495-497.
[29] Smith A, Carusone SC, Loeb M: Hand hygiene practices of health care workers in long-term care facilities, Am. J. Infect. Control, 2008, 36(7), 492-494.
[30] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT et al.: Handwashing and glove use in a long-term care facility, Infect. Control. Hosp. Epidemiol, 1997, 18(2), 97-103.
[31] Liu WI, Liang SY, Wu SFV et al.: Hand hygiene compliance among the nursing staff in freestanding nursing homes in Taiwan: A preliminary study, Int. J. Nurs. Pract, 2014, 20(1), 46-52.
[32] Huang TT, Wu SC: Evaluation of a training programme on knowledge and compliance of nurse assistants’ hand hygiene in nursing homes, J Hosp Infect, 2008, 68(2), 164-170.
[33] Cochard H, Aubier B, Quentin R, et al.: Extended-Spectrum β-Lactamase-Producing Enterobacteriaceae in French Nursing Homes: An Association between High Carriage Rate among Residents, Environmental Contamination, Poor Conformity with Good Hygiene Practice, and Putative Resident-to-Resident Transmission, Infect. Control. Hosp. Epidemiol, 2014, 35(4), 384-389.
[34] Szabó R, Morvai J, Bellissimo-Rodrigues F et al.: Use of hand hygiene agents as a surrogate marker of compliance in Hungarian long-term care facilities: first nationwide survey, Antimicrob. Resist. Infect. Control, 2015, 4, 32
[35] World Health Organization: Evaluation of seasonal influenza vaccination policies and coverage in the WHO European Region. Available from: http://www.euro.who.int/__data/ assets/pdf_file/0003/241644/Evaluation-of-seasonal-influenza-vaccination-policies-and-coverage-in-the-WHOEuropean-Region.pdf?ua=1
[36] Person CJ, Nadeau JA, Schaffzin JK et al.: Influenza immunization coverage of residents and employees of long-term care facilities in New York State, 2000-2010. Am. J. Infect. Control, 2013, 44(8), 743-745.
[37] O’Lorcain P, Cotter S, Hickey L, et al.: Seasonal influenza vaccine uptake in HSE-funded hospitals and nursing homes during the 2011/2012 influenza season, Irish. Med. J, 2014, 107(3), 74-77.
[38] Bentele H, Bergsaker MR, Hauge SH et al.: Vaccination coverage for seasonal influenza among residents and health care workers in Norwegian nursing homes during the 2012/13 season, a cross sectional study, BMC. Public. Health, 2014, 14, 434. [39] 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről, Available from: http://net.jogtar.hu
Eredeti megjelenés: IME, 2017, 16(3), 18-23.
