Dr. Barcs István

Ez évben hangzott el először a magyar egészségügy irányítói – államtitkár, nemzeti intézet középvezetői – szájából, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések száma soha nem lehet nulla! Ugyan ezt évek óta többen is mondjuk, a kívülről érkező hangok nem szoktak a falakon áthatolni ¹ Azok a higiénikusok, akik elfogadták, hogy csak öt féle „kórházi” fertőzés létezik, és ezeket csak a kórokozóknak az a szűk köre váltja ki, amelyeket jelenteni elvárják, ezzel az állítással talán tanácstalanul állnak szemben. És azt se felejtsük el, a gyógyító orvosnak sem elegendő, ha valamit ő maga ért. Ezt a betege számára is érthetően továbbítania kell tudni. Hogy megnyugtassa, felkészítse, és elejét vegye a félreértésből fakadó álhíreknek, támadásoknak.

CSAPATAINK HARCBAN ÁLLNAK

A második világháborút lezáró fegyverletétel, 1945. augusztus 15. után állítólag nem volt nap, hogy a Föld valamelyik pontján ne dörögtek volna a fegyverek. Csapataink folyamatosan támadnak és védekeznek, alkalmazzák és fejlesztik az évezredek alatt kifejlesztett támadó és védekező stratégiákat. A hírek tele vannak az aktuális eseményekkel és a szakértők elemzéseivel. Mi lenne alkalmasabb a fertőzésekkel szembeni harc modellezésére, mint az, amiben mindenki tájékoztatásáról gondoskodik a média?

VÉDELMI VONALAK

Szervezetünk a támadásokkal szemben védekezni igyekszik. Az első védelmi vonal a külső-belső testfelület. Ennek fizikai átjárhatatlansága megakadályozza az idegen szervezetek, mikroorganizmusok bejutását, invázióját. A külső védelem hatékonyságát növeli vegyi anyagok, zsírsavak, verejték, gyomorsav, szekretoros IgA kiválasztása. És van egy biológiai összetevő, a testünkön és -ben élő őshonos társutasok, a saját sejtjeinket számban legalább tízszeresen felülmúló, velünk a békés egymás mellett élés doktrínáján álló mikrobiom. ² Kitöltik a rendelkezésükre álló ökológiai teret, ezáltal ott idegen mikrobák nem képesek megtelepedni, vagy csak sokkal nagyobb számban megjelenve tudnak áthatolni rajtuk. Antibiotikum szedés vagy indokolatlan antibakteriális kozmetikum redukálja az egészséges baktériumszámot, ezzel megkönnyíti az idegen baktériumok megtelepedését, későbbi fertőzésüket.

A határ védelmét ellátó fizikai és élőerőn áttört behatolók a belső szövetekben az immunrendszer teljes mozgósító és mozgósítható erejével találkoznak, a felderítő, hírvivő, kiképző sejtek és a kiképzett, egyes speciális feladatokra dedikált erőkkel, az immunrendszer teljes apparátusával találják magukat szemben.

A hadtörténészek szerint az egyetlen védelmi rendszer, amit nem sikerült áttörni az Árpád-vonal volt Magyarország keleti határán, a Kárpátok lábánál. Csak megkerülni tudták 1945. augusztus 23-a után, a déli szövetséges átállását követően.

BARÁT – ELLENSÉG FELISMERŐ RENDSZER

A szervezet meg kell tanulja megkülönböztetni saját sejtjeit az ellenségesektől. Ez az antigének azonosításával történik. Az eredeti definíció szerint Detre László antiszomatogénnek, testidegennek nevezte azokat a molekulákat, amelyeiket a szervezet nem ismer, ezáltal nem ismer el veszélytelenként, és védekezésbe kezd velük szemben. Az Árpád-vonalon egyszer jutott át egy ellenséges alakulat, zsákmányolt német páncélosokkal, német felségjelzések alatt, de harcban őket is megsemmisítették.

A hadseregek az ilyen tévedések elkerülésére számtalan jelen alapuló barát-ellenség azonosító rendszereket alkalmaznak. Kikerülésük sem új keletű. A trójai faló a Kr. e. 12. sz. háborújában mutatott erre példát. De ősibb a Staphylococcus aureus hasonló trükkje, amikor a szervezetbe jutva koaguláz enzimjével a saját vérplazmánkból épít maga köré fibrinburkot, ezzel elrejtve felszíni antigénjeit az immunsejtek elől, majd a fertőzés helyétől távol, fibrinolizint termelve kiszabadítja magát.

Az ellenségesként azonosított antigénnel szemben védekezünk. Megindul velük szemben a specifikus sejtek és immunglobulinok hadba állítása. Mivel ez a katonák kiképzéséhez hasonlóan időt igényel, gondos stratéga nem az ellenség betörésekor, hanem már jó előre gondoskodik a védelemről. Ha az egyes lehetséges támadóknak csak rájuk jellemző antigénjeit azonosítottuk, azokkal immunizálunk, kiképezzük a csak erre bevethető fegyvernemet.

Minél több elemből áll az ellenséget azonosító jelek összessége, annál biztosabb a felismerés. A Panzer IV vagy 40M Turán nehézharckocsik felismerése nem nehéz, de nem mindegy, kik ülnek benne, milyen egyenruhában és fegyverzettel és milyen parancsot követnek. A kevés bélyegre alapozott azonosító rendszert megzavarhatja egy egyenruha-reform vagy fegyverzetváltás. Egyetlen antigénnel immunizálni elég, ha a kórokozó által okozott súlyos infekció csak ahhoz köthető egyedül. A DiPerTe védőoltás megvéd a diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz ellen, de a Corynebacterium diphtheriae vagy a Bordetella pertussis toxintermelő törzsei okozta banális felső- vagy alsólégúti fertőzésektől nem. Amíg úgy tudtuk, hogy a SARS CoV-2 egyedül a légzőhámsejteken keresztül fertőz, elegendőnek tűnt csak a tüskefehérjével szembeni védelem kialakítása. Ennek gyakori mutációi, a variánsok megjelenése már önmagában indokolja az újabb vakcinák kidolgozását (hasonlóan a szintén RNS-vírus influenzához), de az egyéb szervrendszerekben jelentkező kórformái miatt a vírus többi antigénjének bekapcsolása a védekezés megalapozásába már igenis indokolt. ³ Ha egy kórokozó összes antigénjével szemben termelődnek antitestek és (vagy) védekező sejtvonalak, akkor a védelem szélesebb alapokon áll, nagyobb hatékonyságú még akkor is, ha az ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok csak egy-egy paraméterrel szembeni antitestek mennyiségét képesek detektálni. Ahogy ez a természetes úton átvészelt fertőzés után is kialakul. ^4,5

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS FERTŐZÉSEK

Ha elfogadjuk, hogy a fertőzés egy idegen élő szervezet agressziója testünk egyensúlyi állapotának megbontása irányában, akkor számtalan analógiát fedezhetünk fel. A támadók (mikroorganizmusok) és a védelem (az immunrendszer és a mikrobiom) közül az kerül ki győztesen, amelyik abban az egy pillanatban aktuálisan erősebb, azaz a bejutott kórokozók összességének száma és az egyedek összesített virulenciája felülmúlja-e a szervezet éppen mozgósítható energiájával biztosítható válaszreakciókit. Aki pedig kórházban fekszik vagy eddig otthonában küzdött betegségével és az ebből fakadó stressz kezelésével, az fiziológiailag és immunológiailag nincs birtokában minden mozgósítható erőforrásának. Azaz fogékonyabb még kórokozók kisebb csíraszámával vagy kevésbé virulens kórokozókkal szemben. Mint amikor egy természeti csapásoktól sújtott, járványoktól legyengült országot ér támadás.

Az egészségügyi ellátás során vagy ahhoz kapcsolódóan fellépő (vagy nozokomiális, továbbra is használva a meggyökerezett jelzőt) fertőzés definíciója szerint bármely infekció ami az első beteg-orvos találkozót 48 órával (légúti fertőzések esetén 72 órával) követően jelentkezik és lappangó formában sem volt meg a beteg szervezetében. Nem csak az az öt típus tartozik alá, amit jelenteni kérnek (kérnek, hiszen elmulasztását nem követi semmi), kórokozóinak köre pedig nincs leszűkítve a leginkább problémabaktériumokra.

A fertőzések lehetnek endogén és exogén eredetűek, forrásuk szerint. ¹ Primer endogén fertőzés a kezelés megkezdését (felvételt) követő első két héten belül lép fel. Forrása a mikrobiom, a beteg saját baktériumainak egyike. Belső lázadás, mint mikor Dózsa György és Mészáros Lőrinc pap vezetésével a török elleni háborúra összegyűlt parasztfelkelők saját országuk pusztításába fogtak.  Megelőzni, elkerülni nem lehet, már emiatt sem lehet nulla a nozokomiális fertőzések előfordulása. A kórokozó ott rejtőzik minden emberben, és ha fogékonysága megnő amiatt, mert betegség gyötri, az amúgy fertőzés kialakítására képes, de ép, működő immunrendszer mellett kordában tartott baktériumok válnak időlegesen invazívvá. A feladat a minél előbbi felismerés és kezelés megkezdése, a fertőzés jeleire fókuszáló (infektológusi) vizsgálatokkal és mikrobiológiai vizsgálatok sorával.

Szekunder, szintén endogén fertőzés kórokozója a kórházi környezetből kerülve telepszik meg a beteg testén vagy testében, ott hosszabb-rövidebb ideig a normál flóra tagjai közé társulva tünetmentesen belesimul a mikrobiomba, majd ha a beteg immunállapota tovább gyengül, mivel a rezidens baktériumokénál virulenciája nagyobb, invazívvá válhat. Határellenőrzés nélkül vagy idegenrendészeti ellenőrzés mellőzésével potenciálisan veszedelmet jelentő személyek beengedése készíti elő a lehetséges támadást.  Megelőzhető előzetes mikrobiológiai szűrővizsgálatokkal (pl. a legjelentősebb kórházi kórokozók – MRSA – hordozásának és behurcolásának megelőzésére) és a fertőtlenítő kézmosás kötelezővé és számonkérhetővé tételével, valamint a beteg folyamatos ellenőrzésével és a környezetre is kiterjedő mikrobiológiai vizsgálatokkal.

Tecier, már exogén fertőzések kórokozói egyértelműen az egészségügyi ellátás során elkövetett mulasztások, hibák eredményeképpen lépnek fel. Közvetlenül kívülről, a beavatkozás során kerülnek a műtét során a rossz műtéti előkészítés után a beteg bőréről, a műtő légteréből, műszerekből, infúziókból a beteg szervezetébe. Az előírások betartása, a hibátlan fertőtlenítés, sterilezés mellett nem fordulnak elő. Idegen fegyveres erők támadása. Az infektológus és a mikrobiológia itt már a következmények elhárításában kap szerepet.

Ha a szakma egységes szemlélete kialakul, ha megtörténik a lakosság régóta szükséges érthető és világos tájékoztatása, már közzé is lehet tenni a követelt adatokat a kórházi fertőzések előfordulásáról. Mert már érteni fogja mindenki, hogy abban a kórházban, amelyik állítása szerint náluk a kórházi fertőzések gyakorisága nulla, ő nagyon nincs biztonságban.

Hivatkozások:

1. Barcs I., Katasztrófa vagy stratégia? IME – az egészségügyi vezetők szaklapja, 11(6): 27-30(2012) http://imeonline.hu/article/1493/7.pdf
2. Falus A, Barcs I, Duda E.: Testünk mint ökoszisztéma, avagy a metagenomika „szép új világa”. LAM, 24: 49-55 (2014). http://www.elitmed.hu/ilam/tudomany/testunk_mint_okoszisztema_avagy_a_metagenomika_szep_uj_vilaga_11977/   
3. COVID-19 diagnosztika és terápia egyesített platform. https://fertozesekrol.hu/hirek/covid-19-diagnosztika-es-terapia-egyesitett-platform/
4. Örökösödési háborúk a mikrovilágban II. – A Neander-völgytől az omikronig. Orvosok Lapja 19(3), 30-33 (2022) https://mok.hu/orvosoklapja/konzilium/orokosodesi-haboruk-a-mikrovilagban-ii–a-neander-volgytol-az-omikronig
5. Dolgin E: Pan-coronavirus vaccine pipeline takes form. Nature Reviews Drug Discovery2022, 21, 324-326 () doi: https://doi.org/10.1038/d41573-022-00074-6.

Eredeti megjelenés: Orvosok Lapja, 2023, 20(7), 25-27.