Írta: Böröcz Karolina, Szabó Rita
A kézhigiénés szabályok betartása a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Azonban a kézhigiénés együttműködési készség alacsony, amelyet befolyásol a vezetők hozzállása. Célunk a vezetők kézhigiénéhez való hozzállásának vizsgálata volt. A vizsgálatot 2013. március és április között végeztük. Az adatgyűjtés egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével történt. Összesen 288 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 19%). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint a kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében magas. A helyi kézhigiénés compliance-üket 93.6%-nak értékelték. Fontosnak tartották a vezetői támogatást (78.8%) és a példamutatást (78.1%). Az eredmények ismeretében oktatási program kidolgozását és megtartását tervezzük.
„Semmelweis tanítása maradandó kincsünk. Értéke két körülményben rejlik.
Mint tudományos tétel: sziklaszilárdsággal, megdönthetetlenül áll előttünk;
mint gyakorlati tétel: százezrek életének vált megtartójává” [4].
Az alapápolási feladatokat ellátó bentlakásos szociális intézményekben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések(a továbbiakban: fertőzések) hasonló gyakorisággal fordulnak elő, mint az aktív fekvőbeteg ellátást végző kórházakban [1-2]. A fertőzéseket kiváltó mikroorganizmusok átvitele leggyakrabban a kezeken, kontakt módon történik. A kontakt átvitel során a kórokozót hordozó (kolonizált, fertőzött) személy egy másik személyt vagy felületet megérintve terjeszti tovább a fertőzést. Így terjednek a baktériumok (pl. methicillin rezisztens Staphylococcus aureus, Clostridium difficile), a gombák (pl. Candida spp.) és a vírusok (pl. rhinovírus, norovírus, hepatitis A vírus) légúti, emésztőszervi, húgyúti, illetve bőr- és lágyrészfertőzéseket okozva [3]. A kézhigiéne (azaz, a kézfertőtlenítés egyfázisú tisztító/fertőtlenítő hatású szerrel vagy a víz nélküli, alkohol alapú kéztisztító használata) a fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszere. A kézhigiéne hatásosságát a fertőzések megelőzésében Semmelweis Ignác már 1847-ben bebizonyította, kollégái azonban sértőnek találták a feltételezést, hogy ők okoznák a betegeik halálát [4]. A kézhigiéne egyszerű módszereinek a jelentőségét az egészségügyi dolgozók napjainkban sem ismerik eléggé, így a kézhigiénés compliance – azaz a kézhigiénés elvárások elfogadása, azok betartása, végrehajtása – általában 50% alatt van [5-9]. Számos egyéb tényező is elősegíti az alacsony szintű kézhigiénés compliance-t, így például a fertőzések és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretek hiánya, illetve a megfelelő kézhigiénés technika, az intézményi elkötelezettség és a vezetői példamutatás hiánya [10]. A bentlakásos szociális intézményekben végzett kézhigiénés tevékenységek felülvizsgálatáról rendkívül kevés információ áll rendelkezésre.
Cikkünkben az első hazai, bentlakásos szociális intézmények kézhigiénés tevékenységére vonatkozó vizsgálat eredményeit mutatjuk be.
MÓDSZER
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által nyilvántartott, bentlakásos szociális intézmények (pl. idősek otthona, fogyatékosok otthona, pszichiátriai betegek otthona, rehabilitációs intézmény, integrált és egyéb intézmény) vezetőit kértük fel a vizsgálatban való részvételre. A bentlakásos szociális intézmények vezetőit levélben tájékoztattuk a vizsgálat céljáról (a képzési szükségletek felmérése). A bentlakásos szociális intézmények vezetőinek a kézhigiénéhez való hozzáállását egy 23 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével vizsgáltuk 2013. március és április között. A kérdőív hat fő témakört tartalmazott (demográfiai jellemzők, a fertőzések gyakorisága és oka, kézhigiénés oktatás, kézhigiénés módszertani levél/útmutató/protokoll ismerete,a kézhigiénés tevékenység megítélése, illetve a kézhigiénés gyakorlat javítására szolgáló tevékenységek hatásosságának a megítélése). A kérdőív kitöltése önkéntes volt és anonimitást biztosítottunk a válaszadóknak.
Az adatbevitel és a leíró statisztikai elemzés az EpiData (Version 3.1) statisztikai program használatával történt.
EREDMÉNYEK
Összesen 1.510 bentlakásos szociális intézmény vezetőjének küldtük el a kérdőívet, melyből 288 kérdőív érkezett vissza (válaszadási arány 19%). A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények típusainak százalékos megoszlása az 1. táblázatban látható.
1. táblázat. A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények típusai
DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK
A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények vezetői 41.3%-ban a 40-49 éves korcsoportba tartoztak, 87.9%-uk nő volt és 49.3%-uk ápolói végzettséggel rendelkezett (2. táblázat).
2. táblázat. A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények vezetőinek demográfiai jellemzői
A FERTŐZÉSEK GYAKORISÁGA ÉS OKA
Az önbevallásos kérdőív szerint a bentlakásos szociális intézmények 59%-ában fordult elő fertőzés (átlag: 5%, terjedelem: 1-80%), melynek a vezetők szerint a leggyakoribb okai az előzőleg kórházban kezelt ápoltak (49.3%), a dolgozók szennyezett keze (17.4%), illetve a szennyezett felületek (14.6%).
KÉZHIGIÉNÉS OKTATÁS ÉS A PROTOKOLLOK ISMERETE
A kézhigiéne témájában a bentlakásos szociális intézmények 69.4%-ában szerveztek továbbképzést az elmúlt három évben, 46.5%-ban éves gyakorisággal, azonban az oktatási tevékenység 44.8%-ban csak nyomtatványok/poszterek kihelyezéséből állt (3. táblázat).
3. táblázat. A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézményekben szervezett kézhigiénés oktatások jellemzői
A vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézmények vezetőinek csupán 56.6%-a ismerte az érvényes, az Országos Epidemiológia Központ (OEK) által kiadott kézhigiénés módszertani levelet [11]. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) útmutatóját – mely a szociális intézmények számára javasolt kézhigiénés stratégiát is tartalmazza –, a vezetők 11.5%-a ismerte [12]. Saját, intézményi kézhigiénés protokollal a bentlakásos szociális intézmények 71.2%-a rendelkezett (4. táblázat).
4. táblázat. Módszertani levél/útmutató/protokoll ismerete a vizsgálatban részt vevő bentlakásos szociális intézményekben
A KÉZHIGIÉNÉS TEVÉKENYSÉG MEGÍTÉLÉSE
A kézhigiéne hatásossága a fertőzések megelőzésében a bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 83.7%-a szerint magas vagy nagyon magas, azonban a vezetők 14.9%-a szerint a kézhigiéne hatásossága nagyon alacsony vagy alacsony. Véleményük szerint a dolgozók átlagosan 93.6%-ban (terjedelem: 3-100%) végzik el a kézhigiénés tevékenységet a szükséges szituációk (pl. vérrel történt szennyeződés után, ágytál kiürítése után) során. Alkoholos kézfertőtlenítő szert a bentlakásos szociális intézmények 70.8%-ában használtak.
A bentlakásos szociális intézmények vezetői szerint a kézhigiénés gyakorlat javítására szolgáló tevékenységek közül a vezető támogatása (78.8%), az idősebb/tapasztaltabb munkatársak példamutatása (78.1%) és a rendszeres oktatás (63.4%) a leghatékonyabb, míg az ápoltak megkérése arra, hogy emlékeztessék a dolgozókat a kézhigiénére (17.7%) a legkevésbé hatékony (5. táblázat).
5. táblázat. A kézhigiénés gyakorlat javítására szolgáló tevékenységek hatékonyságának a megítélése a bentlakásos szociális intézmények vezetői által
ÖSSZEFOGLALÁS
A fertőzések gyakoriak a bentlakásos szociális intézményekben [1-2]. A vizsgálatban részt vevő intézményekben fertőzés az ápoltak átlagosan 5%-ánál fordult elő volt az elmúlt évben, azonban volt olyan intézmény, ahol ez az arány elérte a 80%-ot (!!!).Tudományosan bizonyított tény, hogy a fertőzéseket okozó kórokozók átvitele leggyakrabban a kézen át történik [13]. A vizsgálatban részt vevő intézmények vezetői szerint a dolgozók szennyezett keze csupán 17.4%-ban felelős a fertőzések terjedéséért. Számos tudományos vizsgálat eredmény szerint az aktívellátást nyújtó kórházakban – a rendszeres oktatások ellenére is – a kézhigiénés compliance arány kevesebb, mint 50% [14-20]. A válaszadó vezetők szerint a dolgozóik kézhigiénés gyakorlata átlagosan 93.6%-ban (!!!) megfelelő volt (egy intézmény kivételével, ahol csak 3%-ban végezték helyesen a kézhigiénét). A szociális intézmények 69.4%-ában szerveztek továbbképzést az elmúlt három évben. Az oktatási tevékenység 44.8%-ban csak nyomtatványok/poszterek kihelyezéséből állt. Kutatási eredmények szerint a pusztán elméleti oktatások, illetve a nyomtatványok/poszterek kihelyezése után a kézhigiénés compliance 20% alatti [21].
A helyes kézhigiénés gyakorlatot nagymértékben befolyásolja a vezetői támogatás és példamutatás. Ezzel a bentlakásos szociális intézmények vezetőinek 78.8%-a egyetértett [22]. Ezért alapvető fontosságú, hogy a vezetők megfelelően tájékozottak és képzettek legyenek a kézhigiéne tekintetében. Ugyanakkor csak 56.6%-uk ismeri az érvényben lévő, nemzeti kézhigiénés módszertani levelet [11].
A kézhigiéne megfelelő végzése, jelentőségének állandó hangsúlyozása, illetve a végrehajtás szigorú és folyamatos ellenőrzése minden vezető kötelessége [11]. Azonban a vizsgálat eredményeit (pl. a kézhigiénés compliance nem megfelelő megítélése, az OEK kézhigiénés módszertani levélét kevésbé ismerik) figyelembe véve mindenképpen szükséges a bentlakásos szociális intézmények vezetőinek megfelelő oktatása, mely a kézhigiénés gyakorlat javításának lényeges eleme [23-26]. Az oktatási programnak az OEK kézhigiénés módszertani levelén és a WHO kézhigiénés ajánlásán alapulva elméleti és gyakorlati részből kell állnia [11-12].
Az oktatási programnak az alábbi főbb komponenseket kell tartalmaznia:
• a fertőzések veszélye (morbiditás, mortalitás, költségek),
• a kórokozók átvitele (a transzmisszió útjai, kolonizáció és fertőzés)
• prevenciós stratégiák (általános óvintézkedések, kézhigiéne)
• a kézhigiéne indikációi (a kézhigiéne négy indikációja, kézhigiénés termékek kiválasztása, a kézhigiéne megfelelő kivitelezése, bőrápolás, kesztyűhasználat).
A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, ezért az eredmények nem tükrözik reprezentatívan a hazai bentlakásos szociális intézmények vezetőinek kézhigiénével kapcsolatos attitűdjét. Azonban elmondhatjuk, hogy a kérdőívek feldolgozása során konkrét, értékelhető eredményeket kaptunk, melyet mindenképpen figyelembe kell vennünk a bentlakásos szociális intézmények vezetői számára megtervezendő kézhigiénés oktatási program kialakítása során.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A szerzők köszönetet mondanak azon bentlakásos szociális intézmények vezetőinek, akik a kérdőívek kitöltésével hozzájárultak a vizsgálat elvégzéséhez.
IRODALOMJEGYZÉK
[1] Scheckler WE, Peterson PJ: Infections and infection control among residents of eight rural Wisconsin nursing homes, Arch. Intern. Med, 1986, 146, 1981-1984
[2] Nicolle LE: Infection control in long-term care facilities, Clin. Infect. Dis, 2000, 31, 752-756
[3] Kampf G, Kramer A:Epidemiologic Background of Hand Hygiene and Evaluation of the Most Important Agents for Scrubs and Rubs,Clinical Microbiology Reviews,2004; 17(4): 863-893
[4] Gergely András: A magyar történelem nagy alakjai, 9. rész Reflektor Kiadó, Budapest, 1989
[5] Pittet D, Mourouga P, Perneger Tv and the members of the Infection Control Program: Compliance with handwashing in a teaching hospital, Ann Intern Med, 1999; 130: 126-130
[6] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S, Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in a long-term care facility, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 97-103
[7] Lankford MG, Zemblower TR, Trick WE, Hacek DM, Noskin GA, Peterson LR: Influence of role models and hospital design on hand hygiene of healthcare workers,Emerg Infect Dis, 2003;9:217-23
[8] Allegranzi B, Storr J, Dziekan G, Leotsakos A, Donaldson L, Pittet D: The first global patient safety challenge „Clean care is safer care”: from launch to current progress and achievements, J Hosp Infect, 2007; 65(Suppl 2):115-123
[9] Carlet J, Jarlier V, HarbathS, Voss A, Goossens H, Pittet D: Ready for a world without antibiotics? The Pensieres Antibiotic Resistance Call to Action, Antimicrobial Resistance and Infect Control 2012; 1:1-13
[10] Pittet D, Boyce JM: Hand hygiene and patient care: Pursuing the Semmelweis legacy, Lancet Infect Dis, 2001;1:9-20
[11] A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban – Országos Epidemiológiai Központ módszertani levél,Epinfo, 2010;17(2. különszám)
[12] Hand Hygiene in Outpatient and Home-based Care and Long-term Care Facilities. A Guide to the Application of the WHO Multimodal Hand Hygiene Improvement Strategy and the „My Five Moments for Hand hygiene” Approach, World Health Organisation, 2012
[13] Nicolle LE: Preventing Infections in Non-Hospital Settings: Long-Term Care, Em Infect Dis, 2001;7:205-207
[14] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A, van Benthem BH: Prevalence and determinants associated with healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010, Euro Surveill, 2012;17(34):pii=20252
[15] Moro ML, Mongardi M, Marchi M, Taroni F: Prevalence of long-term care acquired infections in nursing and residential homes in the Emilia-Romagna Region, Infection, 2007;35(4):250-255
[16] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in Frankfurt am Main, Germany, January to March 2011, Euro Surveill. 2012;17(35):pii=20256
[17] Mathei C, Niclaes L, Stuetens C, Jans B, Buntinx F: Infections in residents of nursing homes, Infect Dis Clin North Am, 2007; 21(3):761-772
[18] Nicolle L, Strausbaugh LJ, Garibaldi RA: Infections and antibiotic resistance in nursing homes, ClinMicrobiol Rev, 1996;9:1-17
[19] Falsey AR, Criddle MM, Kolassa JE, McCann MR, Brower CA, Hall WJ: Evaluation of a handwashing intervention to reduce respiratory illness rates in senior day-care centers, Infect Control Control Hosp Epidemiol, 1999;20:200-205
[20]Gould D, Gammon J, Donnelly M, Batiste L, Ball E, Carneiro De Melo AMS, Halablab M: Improving hand hygiene in community healthcare settings: the impact of research and clinical collaboration, J ClinNurs, 2000;9:95-102
[21] Larson EL, Quiros D, Lin SX: Dissemination of the CDCʼs Hand Hygiene Guideline and impact on infection rates, Am J Infect Control, 2007;35:666-675
[22] Sax H, Uckay I, Richet H, Allegranzi B, Pittet D: Determinants of good adherence to hand hygiene among healthcare workers who have extensive exposure to hand hygiene campaigns, Inf Control HospEpidemiol, 2007:28:1267-1274
[23] Benton C: Hand hygiene – meeting the JCAHO safety goal: can compliance with CDC hand hygiene guidelines be improved by a surveillance and educational program? Plastic SurgNurs, 2007;27:40-44.
[24] Widmer AF, Conzelmann M, Tomic M, Frei R, Stranden AM: Introducing alcohol-based hand rub for hand hygiene: the critical need for training, Infect Control Hosp Epidemiol, 2007;28:50-54
[25] Larson EL: A multifaceted approach to changing handwashingbehavior, Am J Infect Control, 1997;25:3-10
[26] Wisniewski MF, Seijeoung K, Trick WE, Welbel SF, Weinstein RA: Effect of education on hand hygiene beliefs and practices: a 5-year program, Infect Control Hosp Epidemiol, 2007;65:58-64
Eredeti megjelenés: IME, 2014, 13(2), 18-21.
