Már elindultak a szezonális légúti megbetegedést okozó járványok, ez pedig a nagy karácsonyi vendégjárást is kockázatossá teheti. Szükségünk lehet-e emiatt különösebb biztonsági intézkedésre?
Erről kérdeztük dr. Barcs István fertőzések megelőzésével foglalkozó szakembert, a fertőzésekről.hu főszerkesztőjét.
Szerinte nincs szükség különleges óvórendszabályokra az ünnepi vendégeskedések idején, elegendő, ha a szokásos napi higiéniára hagyatkozunk.
– Most nincsenek olyan extrém veszélyforrások, mint amilyen a Covid-járvány volt az első egy-másfél évben. A fertőzéseknél mindig az a lényeg – hangsúlyozza Barcs István – hogy aktuálisan milyen állapotban van az immunrendszer. Például romlik a védelmi állapot, ha valakit gyász, illetve egyéb stressz ér, vagy van egy másik alapbetegsége. Ilyenkor a szervezet energiáinak egy része arra fordítódik, hogy visszaállítsa a belső egyensúlyát és ezért kevesebb energiája marad például egy aktuális szezonális fertőzés leküzdésére. Számít az is, hogy mekkora mennyiségű, mennyire virulens kórokozóval találkozik az immunrendszer. A mostani szezonban nem kell attól tartani, hogy a jelenlevő légúti kórokozók nagyon virulensek lennének. Ezekkel a népesség nagy része már találkozott, így már sokaknak van védelme ellenük. Azaz nyugodtan jöhetnek a vendégek, nem kell mindenkit azonnal karanténba zárni, lefürdetni, permetezni, azért, hogy ne hozzon be kórokozót a házba.
Néhány szabályt azonban érdemes rutinként alkalmazni. Egy influenzajárvány idején, amikor valaki hazaérkezik, mosson alaposan kezet, mert a villamoson megragadhatta azt a kapaszkodót, amit valaki korábban letüsszentett kézzel fogott meg, így az ő kezére is átkerülhet az influenza vírus. Nagyon kis csíraszámmal, de mégiscsak lett esélye a megfertőződésre. Esetleg érdemes cipőt váltani, de nem kell fertőtlenítővel felmosni a padlót. Elegendő a szokásos tisztaság. A tisztának látszó felületeken is vannak baktériumok, normál helyzetben senki sem él sterilen. Sok mindenkinek van macskája, kutyája, mégsem betegszik meg. Azok az emberek, akik vendégségbe jönnek, szintén hozzászoktak ahhoz, hogy együtt élnek az otthonukban előforduló mikroorganizmusokkal.
Barcs István megjegyezte: a tisztaság korát éljük. Szappanjaink antibakteriálisak, a háztartási tisztítószerek „azt ígérik”, elpusztítják a kórokozók 99 százalékát. Pedig nem biztos, hogy mindez a javunkra szolgál.
– A megszállott tisztálkodás „megzavarja a normális flórát, amely egészségesen tartja a bőrt, versenyezve a káros kórokozókkal – mondja a mikrobiológus. A bőrön mindenkinek van egy saját baktérium flórája, ha gyakran mossa a kezét antibakteriális szappannal, akkor elpusztítja a saját védő baktériumait is, utat engedve a kórokozóknak. Hiszen azzal, hogy a baktériumai belakják a bőrét, nem engedik, hogy más kórokozók megtelepedjenek ott. Egy kézmosás után körülbelül húsz perc kell ahhoz, hogy a baktériumok osztódásával visszaálljon a bőr védelme. Ezért is egészségesebb, ha valaki például este, és nem reggel fürdik. Éjszaka ugyanis van idő arra, hogy a baktériumok visszaszaporodjanak. A mindennapi hosszú zuhanyzás nem biztos, hogy tanácsos, mert eltávolítja bőrünkről a jó baktériumokat. De meg kell mosni naponta minden olyan testhajlatot, ahol sok az izzadság.
A ház körül a rossz baktériumfajták elleni küzdelemben nem a túlzott takarítás, hanem az időben történő tisztítás a megoldás. A lakás jó higiéniáját nem heti egyszeri nagytakarítással lehet biztosítani, hanem a „mindennapi élet” részeként folyamatosan ott kell takarítani, ahol éppen szükséges. Például a zöldség fölaprítása után nincs szükség a vágódeszka azonnali elmosására, viszont azonnal le kell tisztítani, ha nyers halat vagy húst vágtunk rajta. A csirkehús is lehet fertőzött szalmonellával, ami, ha elszaporodik, ételmérgezést okoz.
Ami a fürdőszobát illeti, túl kevesen zárják le a WC fedelét öblítéskor. Pedig a nyitott fedél melletti öblítéssel a csészében lévő baktériumokat a vízpermet szétszórja és ezzel segítjük a kórokozók terjedését és szaporodását.
Hagyni kell a gyerekeket is olyan helyen játszani, ahol érintkezhetnek földdel, növényzettel, melyek gazdagok mikroorganizmusokban. Tanulmányok igazolják, hogy azoknál a gyermekeknél, akik nem “steril”, agyontakarított környezetben nőttek fel, kevesebb az allergiás, illetve asztmás megbetegedés. Sőt, bizonyos baktériumok, megvédenek bennünket a bélbetegségektől, illetve a szorongástól és a depressziótól is.
Szerző: Dósa Anna
Megjelent: Család.hu, 2023. december 20.