Orvosok Lapja – Konzílium 2023. augusztus 29.
Június végén megjelent az Integráló Infekciókontroll című open access folyóirat II. évfolyamának második száma. Annak a felvállalt küldetésnek megfelelően, hogy a 2009-ben megszűnt Infektológia és Klinikai Mikrobiológia (a volt Magyar Infektológiai Társaság egykori folyóirata) örökébe lépve a fertőzésekkel kapcsolatos ismereteket eljuttassa mindazokhoz, akik kórházon belül és kívül találkozhatnak fertőző beteggel, járványos helyzettel.
A 2022 végén indított lap célközönségébe beletartozik mindenki, aki – dolgozzon bár betegágy mellett, a diagnosztika bármely területén, a klinikum állandó vagy alkalmi partnereként – osztozik a betegért érzett felelősségben. A lap szemléletét követve: az infekciókontroll mindenkié. Nincs különbség fekvő- vagy járóbeteg között: a fertőzést ugyanúgy kell felismerni, diagnosztizálni, gyógyítani, a higiénés tevékenységekkel megfékezni. A prevenció, az infekciókontroll minden orvosi-egészségügyi területet magába integrál.
Ennek a szemléletnek megfelelően az első lapszám a népegészségügy egészében mutatta meg a fertőző betegségekkel szembeni összehangolt tevékenység helyét, illetve a három pillér: az infektológia, a kórházhigiéné és a mikrobiológia ebben játszott szerepét. A II. évfolyam 1. számának középpontjában azok a kórházi profilok álltak, ahol az infekciók a legsúlyosabb formában jelentkeznek, és azonnali, adekvát döntést igényelnek: az intenzív és a sürgősségi osztályok. A legfrissebb, II/2. szám az oktatás, ezen belül is a felsőoktatás, a továbbképzések és a lakossági kommunikáció fontosságát hangsúlyozza. Az olvasás, letöltés, továbbítás előfizetést, regisztrációt nem igényel.
Tanulni. Kommunikálni. Megtanulni kommunikálni!
Legutóbb a Covid-19-világjárvány világított rá, hogy milyen fájdalmasan tájékozatlan szinte a teljes magyar népesség a fertőző betegségek természete kapcsán. A tévhitek, félretájékoztatások nem nyerhettek volna ilyen széles teret, ha a lakosságot és a szakembereket a közoktatástól kezdve a felsőoktatás csúcsáig, az orvosi szakvizsgákig (annak kötelező részéként infekciókontroll tárggyal) felkészítenék a mindenkit fenyegető veszélyre, egy fertőző betegség valamikori jelentkezésére. Számosan, köztük e sorok írója is, többször sürgette ezen hiányosságok orvoslását, kiterjedően olyan központilag irányított médiakampányok megvalósítására is, mint hajdan a Magyarázom a mechanizmust vagy az uniós csatlakozás támogatására buzdító teljes politikai és társadalmi összefogással folytatott műsorfolyam volt (1).
A szokásos lapszámkezdő írás sorra veszi azokat a területeket, amelyeket a cikkek érintenek. Az oktatás nyomán maradt űr legnagyobbika, hogy az emberek azzal sincsenek tisztában, a fertőzés mindenkit elérhet, tudatosan kell védekezni ellene, törekedve a megelőzésre. Mert ha a szervezet találkozik egy olyan kórokozó tömegével, amely képes lehet fertőzést kialakítani, és ha ezek összmennyisége nagyobb, mint amivel az immunrendszer képes felvenni a harcot, akkor a fertőzés bekövetkezik! Hiába kerülte el eddig az egyént, hiába a helyes(nek tartott) táplálkozás, hiába hisz az ellenőrizhetetlen egészségguruk szavának, a természet győz, mint mindig.
A felsőoktatás – a begyűrűzött külföldi példák nyomán – jelentősen átalakult, azokkal kompatibilissé vált, a korábbi rendszernél nagyobb teret ad a hallgatók választási szabadságának. Ennek az is következménye, hogy az elsajátított tananyag ugyanazon a szakon belül személyenként tág határok között mozog. Mivel a kötelező tárgyak mellett sok a választandó, az előírt krediteket a hallgató a maga által választott ismeretekkel tölti fel – vagyis nem tanul meg mindent, amit meg lehetne, amire az adott végzettséghez szükség lehetne.
A cikk a kapcsolattartás vonatkozásában ismét példaként hozza a korábbi lapszámban már említett kanadai tévésorozatot, amely éppen a koronavírus világjárványa előtt készült, de pontosan megjósolta annak eredetét, terjedését, járványügyi és szociológiai következményeit, leküzdését (2, 3, 4). Mindezek mellett hibátlan oktatási tananyag is (lehetne). Ebben az illetékes miniszter a járvány kommunikálását profi kommunikációs szakértők kezébe adja, akik nem kevés öntudattal elmondják, hogy a feladat egyszerű: felülvizsgálni a kommunikáció kezelését és koordinációját; meghatározni a célokat; finomítani a folyamatokat; világos stratégiákat kidolgozni; biztosítani a visszajelzést, és a többi. Mert a jó kommunikációs terv, mondják, megoldja a problémák 99 százalékát. Ám hiába a papírral igazolt kommunikációs hozzáértés, mert a szakmai hozzáértés teljes hiánya miatt meginog a szakmai szereplők iránti bizalom, és tömeghisztériát elindító tévhitek erősödnek meg. Visszatért hát a sajtótájékoztatók élére az infektológus, aki a munkát amúgy is irányította.
Mi tehát a megoldás? Meg kell tanulni érthetően beszélni a nyilvánosság előtt, mindig arra gondolva, hogy aki hallgatja szavainkat, értse is meg azokat – akkor is, ha nem hosszú évekig járt orvosi egyetemre (5)!
A lapszám tartalomjegyzéke
- Az Integráló Infekciókontroll Sajtóközleménye
- Barcs István: Tudás. Értés. Tanítás. Közlés.
- Maszárovics Zoltán: Az élet küzdelem, az infekciókontroll is az
- Remetehegyi Ildikó: Járványügyi kommunikáció: Hogyan?
- Katona Norbert, Szabó Rita: Az oltási kampányok hatékony kommunikációja
- Vingender István: Népegészségügyi ellenőrnek nem születünk, hanem azzá válunk
- Feith Helga Judit és a TANTUdSZ munkacsoport: A testhigiéné oktatása: Modell és eredmények II.
- Czakó Kálmán: Kézmosás és nevelés I.
Integráló Infekciókontroll. Negyedévente megjelenő infektológiai, járványügyi, mikrobiológiai és kórházhigiénés tudományos-továbbképző folyóirat. ISSN 2939-7278. II. évf. 2. szám.
- Barcs I: Gondolatok egy kampány kapcsán. MedicalOnline, 2016. március 8.
- Barcs I: Második nagylemez: Integrálódó infekciókontroll. Integráló Infekciókontroll, 2023, 2(1), 2023. április, 4–6. o.
- Yan Lanouette Turgeon (rendező): Épidémie. 2020, TVA, Montréal, Québec, Canada, 2020. január 7.
- A járvány (sorozat) magyarul. https://www.youtube.com/watch?v=_Z8Y6u-pF2g&list=PLSZE3Z3gGUjyvrdbtRLeENeHZHZEtZoHB
- Barcs I: Infekció. Kontroll? Lege Artis Medicinae, 2013, 23, 486–487.
Eredeti megjelenés: Orvosok Lapja
