Biotikumok között
Fertőző világban. Ezzel a címmel írtam egy beköszöntőt évekkel ezelőtt (1). A tény, ami emögött van vitathatatlan: testünket kívülről és belülről egyaránt olyan környezet öleli körbe, amiben hemzsegnek az apró, szemmel nem látható, de azért aktív életet, tevékeny életmódot folytató élőlények, amik mindeközben hatással vannak a velük érintkező többi élőlényre. A parányokra éppúgy, mint a(z emberi) szemmel nagyon is láthatókra. És ezek a hatások néha nagyon is kellemetlenek lehetnek. Az emberek jellemző tudása, tájékozottsága erről viszont sajnos erősen közelít a nullához.
Pedig mindenki volt már beteg életében, mégse tudja, mit jelent ez az állapot? Azt hogy felborul az a belső egyensúly a szervezetében zajló megszámolhatatlanul sok biokémiai és biofizikai folyamat között, ami a kiegyensúlyozott működést fenntartja. Hogy mit jelent a fertőzés? Hogy ezt a rendszerszintű felborulást egy mikroorganizmusok mennyiségi jellegű támadása váltja ki, azt már nem. Vagy ha mégis, akkor minden baktériumot és vírust halálos ellenségnek tekint, és lelkesen fertőtlenít a hirdetések hiszékeny követőjeként a konyhaasztaltól a WC padlóig minden felületet. De a kezét járványos időben nem, és az orrát eltakaró maszkot se hajlandó viselni, vagy legalább jól nem, mert nem hisz benne, hogy az a textil visszatartaná azt a pici jószágot. Mert ő nem hagyja megvezetni magát. Ezért nem is enged a világméretű összeesküvésnek, hogy a gyógyszergyártók hasznát növelendő vakcinát adasson be magának. Mert ő okos, ő tájékozódott. A netről, persze. Honnan máshonnan?
Nép és egészség
Ismét napirendre került, hogy Magyarország új átfogó népegészségügyi programot kapjon a már közel két és fél évtizedes „Egészséges Nemzetért” alcímű után (2) és az öt éve megfeneklett tervezet helyett (3, 4). Egy ilyen jogszabály az ország általános egészségi állapotának áttekintése mellett az összes betegségteher fejezetenkénti tárgyalásából áll, így a fertőző betegségek előfordulása, a tendenciák változása és azok okai, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei és megoldandó nehézségei egy száz oldal körüli terjedelmű dokumentumban nem terjedhetnek ki minden részletre. De az bizonyos, hogy a lakossági kommunikáció és a felvilágosító-ismeretterjesztő tevékenység jelentős javítása része lesz, kiterjedően mindhárom fő elemére a fertőzések járványtanának. Ezek a közösségben (értsd a mindennapi élet során), a kórházban (egészségügyi ellátással vagy gondozással összefüggésbe hozhatóan) fellépő fertőzések megelőzése, és hatékony gyógyítása.
Ökológiai megközelítés
Az orvostudománytól sajnálatos módon távol áll az ökológiai gondolkodás, az hogy egy fizikailag jól körülhatárolható területen belül az ott élő egyedek és az ő életterüket meghatározó élettelen elemek egymásra hatva egy dinamikusan változó, de eredőjükben állandó egységet, ökoszisztémát alakítanak ki. A biotikus tényezők az életközösségek élő alkotóelemei. Egy erdő esetében pl. ezek az ott lakó állatok, fák és aljnövényzetük, a talajlakó gombák, baktériumok, férgek és rovarok, és az ott kirándulóként (favágóként) fel-felbukkanó ember, stb., míg az abiotikus összetevők a kőzet, a talaj, a levegő, a felszíni és talajvíz, a kirándulók által szertehagyott szemét…. Az ember is része egy nagy ökoszisztémának (nevezzük mondjuk Földnek), de önmagában minden ember maga is egy ökoszisztéma. A bióta egy meghatározott területen, adott időpontban előforduló élőlényfajok, az állatok (fauna), növények (flóra) és mikrobák (mikrobióta) összessége. Ugyanígy az emberben az ember saját testét alkotó szervek, szövetek sejtjei mellett tartósan vagy időlegesen élő állat-, növényfajok és mikroorganizmusok a biotikus, az implantátumok, testékszerek, fogpótlások, tetoválások, a ruházat és a kozmetikumok az abiotikus alkotórészeket képviselik.
Több különböző -biotikum utótagú kifejezést használunk, amik jelentése nem mindig közismert.
Anti
Ezt mindenki ismeri. Hite szerint. Fertőzés elleni gyógyszer, mint kategória. De az egyes szerek nem csereszabatosak. Nem lehet ötletszerűen választani közülük az otthoni fiókból (ahol nem is szabadna lennie, lelkiismeretes orvosi háttért feltételezve), sem a kórházi gyógyszerszekrény polca kínálta szortimentből. Az eredeti elnevezés szerint antibiotikumnak a csakis a baktériumok vagy mikroszkópos gombák által termelt, csakis baktériumokkal szemben hatékony anyagokat nevezték. Az első ilyen a sokáig életmentő csodaszernek számító penicillin volt. A mesterségesen előállított vegyszerek testbe juttatásával a betegséget okozó mikroorganizmusok (vagy egyes sejtcsoportok, pl. daganatos sejtek) elpusztítását kemoterápiának nevezik. Idővel a gyógyszervegyészet fejlődése elmosta a különbséget a két halmaz között. Az antibiotikumok módosításával és megtervezett szintézisével a szintetikus és félszintetikus készítmények mindegyikét szintén antibiotikumnak nevezik, és egyedül baktérium-ellenes, jellemző spektrummal bíró gyógyszerként tartják őket számon. Az antibakteriális kemoterápia alapja, hogy vagy egy szélesspektrumú készítményt adnak a betegnek, ami elpusztít minden olyan baktériumot, amelyben a támadáspontja (az a molekulaszerkezet, amihez kapcsolódva leállítja a baktérium működését) megtalálható, vagy a baktérium nevének (rendszertani elhelyezkedésének) és egyedi érzékenységének ismeretében célzottan rendelt antibiotikumot, ami csak a kórokozóként elfogadott baktériumot gátolja. Szőnyegbombázás vs. mesterlövész. Mert a baktérium sem eszik meg mindent, és nem is pusztítható el bármivel. És mert az antibiotikum nemcsak a tervezett (óhajtott) hatás helyén működik, hanem akár az egész testben, és a szervezetből távozva, a szennyvízben vagy annak közvetítésével a felszíni vizekben, termesztett növényeken és tenyésztett állatainkban élő baktériumokra is hat, segítve bennük a rezisztencia kialakulását. És a nyakló nélküli antibiotikum-fogyasztás (felírás) következménye a rezisztenssé vált baktériumok terjedése egyik emberről a másikra, vagy az élelmiszerek, házi kedvencek közvetítésével fellépő, de mindenképpen nehezebben gyógyítható fertőzések lesznek.
Felhasználásukat és annak eredményét tekintve a többi mikroorganizus ellen hatékony antiinfektív készítmények – a gümőkór elleni antituberkulotikum, a patogén gombás fertőzések elleni antimikotikum, a parazitaellenes antiparazitikum (vagy antihelmintikum) és a vírusbetegségek kezelésérére szolgáló antivirális szer is anti-biotikum, habár ezt az elnevezést nem szokás ezekre is kiterjeszteni. Ezért amikor valaki vírusbetegsége okán antibiotikumot kér (vagy kap!), az nem jár el sem helyesen, sem célravezetően. Esetleg antidepresszánsként használja orvosa, amikor az állapota okán elkeseredett betegnek felírja. Aki ettől máris nyugodtabb lesz, hogy törődnek vele, gondját viselik, jó kezekben van. Pedig amellett, hogy ez tilos, káros következményei erősen látszanak az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok növekvő arányában.
Azt pedig mindig szem előtt kell tartani, hogy az antibiotikum nem gyógyít! Leállítja a baktériumok sokasodását a szervezetben időt adva arra, hogy a saját immunrendszerünk gyűrje le az ellenünk indított támadást. Segít nekünk, hogy meggyógyítsuk magunkat. Segítségét el kell fogadnunk, amikor rá vagyunk szorulva, és vigyáznunk kell arra, hogy később és mások számára is megmaradjon segítő képessége. Antibiotic Helps!
Anti másképp
Az antibiotikumokat beteg emberek vagy állatok gyógyítására (terápia), illetőleg részben a fertőzés kialakulásának megelőzésére (prevenció) használják (legálisan). De az élet más területein is használunk mikroba-ellenes vegyszereket. Az élelmiszeripar vagy az otthoni befőzés tartósítószerei, a felületek vagy textíliák fertőtlenítő (csíramentesítő) tisztítása, a járványos időszakban javasolt vagy előírt fertőtlenítő kézmosás szintén olyan vegyületekre alapul, amik elpusztítják vagy az egészségügyi határérték alá csökkentik a számukat. A különbség lényege a közeg. A kéz bőre kevésbé érzékeny, mint a belső szerveink sejtjei, a textíliák vagy a padlóburkolat pedig még ellenállóbb a kémiai behatásokkal szemben. De tudni kell, hogy sok esetben a hatásuk, a mikroba működésének károsítása hasonló, vagy a fertőtlenítőszer-elleni rezisztencia génje és az antibiotikum-rezisztenciáé egymáshoz kapcsoltan található a baktérium DNS-ében. És ilyenkor ha rezisztenssé vált egy fertőtlenítőszerrel szemben egy baktérium, az lehet hogy egyúttal antibiotikumokkal szemben is elveszítette érzékenységét. Ezért egy felesleges, vagy rosszul, pl. hígított fertőtlenítőszerrel végrehajtott tisztítás hozzájárulhat az antibiotikumok hatékonyságának visszaeséséhez. Az antibakteriális tusfürdők és egyéb kozmetikumok pedig már olyan fokon avatkoznak be ökoszisztémánkba, hogy otthoni alkalmazásukra nehéz okot találni.
Pro
Ha elfogadjuk, hogy egy térbelileg körülhatárolt, a környezettel oda-vissza megnyilvánuló kapcsolatban álló, de belsőleg rendezetten működő ökoszisztéma vagyunk, akkor vigyáznunk kell ennek minden összetevőjére, ne károsodjon! Ma már minden környezetvédő aktivista tudja, hogy nem szabad nyakló nélkül irtani az erdőt, a nádast, a ragadozómadarakat, a bogarakat, vagy szennyezni a vizeket, a talajt, a légkört, stb. Tisztában vagyunk-e azzal, hogy a bőrünkön élő baktériumok természetes határőrségként védenek minket az idegen, nagyobb számban megjelenve fertőzést is okozni képes mikrobáktól? Az FC Liverpool szurkolótáborának himnusza a You’ll never walk alone kezdetű dal. Picit szabadon fordítva: soha nem maradsz magadra. Nem bizony, mert minden lépéseden kísér a mikrobiomodat alkotó baktériumok tömege, akik tízszer-százszor több sejtből állanak, mint te magad! Mert nem minden baktérium ellenség. A legtöbb közömbös számunkra. Vannak kórokozók köztük. És sok a hasznos, amelyeket hasznosítunk az élelmiszer- vagy gyógyszeripar területén pl. És vannak azok, amik nélkül nem élhetnénk. A latin pro- előtag jelentése -ért, kedvéért, miatt, valamit támogató. A probiotikum kifejezés az élet egészséges folytatásához nélkülözhetetlen mikrobákat fedi.
Ugyanakkor ezek olyan mikrobák, amelyek képesek lehetnek fertőzést is létrehozni. Hogy ez ne következhessen be, a szervezet belső rendfenntartó ereje, az immunrendszer szigorúan visszatartja, visszatoloncolja őket a nekik kijelölt anatómiai területre. Ha a baktériumok a bőrről vagy a bélből nagyobb számban a véráramba, vagy közvetlenül valamelyik steril területre kerülnek, és az immunrendszer aktuálisan nem működik teljes kapacitással, ez a fertőzés létrejöhet. Ez történik a kórházi fertőzések egy jelentős számában is, amikor az alapbetegségből vagy annak elhárításából alkalmazott terápia hatásaként bekövetkező immunitás-gyengülés mellett a kevésbé virulens, de hirtelen nagy számban megjelenő baktérium-tömeg is képes lehet fertőzést kiváltani.
Pre
A jó gazda tudja, hogy a haszonállatait gondoznia, védenie, takarmányoznia is kell. Ha a bélflóránkat alkotó mikrobiomra háziállatainkként tekintünk, akkor világos, hogy táplálékukról is gondoskodunk. Mivel természetes életterük a bélcsatorna, hasznosítják azt a tápanyagot, amit magunk számára fogyasztottunk. Hogy kedvelt baktériumaink baktériumjóléti intézkedésként folytatott jóllakatása ne növelje a mi testtömeg-indexünket (tovább), választhatunk olyan takarmányt, amit az emberi szervezet nem tud hasznosítani, de a baktériumok igen. Számos ilyen, a pre- (prae-), magyarul elő- jelentésű melléknévi előtaggal ellátott biotikum kapható. Jelzik, hogy olyan biotikumot takarnak, ami a bióta fenntartásához szükséges. Ilyenek pl. a xilit (ami kutyákra és vadászgörényekre viszont mérgező! hatású), az inulin, rostok. Kevesen tudják, hogy a nyers burgonyakeményítőt az ember nem képes megemészteni, főzés közben viszont emészthető molekulaformát vesz fel. Ha saját főzőlevében hagyjuk kihűlni, a keményítő visszalakul a natív konformációjú változatba, ezáltal a baktériumok számára hasznos, az ember számára viszont többletkalóriát nem jelentő táplálékelem lesz.
Ködlámpa
A Fertőzésekről oldal elindításának egyik fő célja volt a tudományos ismeretek közérthető, de szakmai szempontból helytálló terjesztése. Ködlámpa rovatunk írásaiban igyekszünk népszerű tudományos (vagy akár könnyed) megközelítésben megvilágítani a fertőzésekkel foglalkozó tudományterületek egy-egy részletét.
Források
1 Barcs I: Fertőző világ. IME, 2013, 12(9), 3.
2 Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010. Egészségügyi Közlöny 2001/16. 2001. augusztus 21.
3 Tarcza O: Hogyan is állunk a népegészségügyi stratégiával? MedicalOnline, 2017. október 18.
4 Ádány R (szerk): Nemzeti Népegészségügyi Program 2018-2030 – szakpolitikai stratégiai tervezet. Népegészségügy 2019, 97(1), 5-109.
